A lap első számú európai tudósítója úgy látja, hogy az agresszió nyomán növekedett azoknak a közép-, illetve kelet-európai országoknak a befolyása, amelyek negatívan vélekednek Oroszországról, ugyanakkor gyengültek a német és francia pozíciók. Ezzel párhuzamosan felerősödtek a törekvések az EU és a NATO bővítésére. Az Unió esetében ez a Nyugat-Balkánt jelenti, illetve azt, hogy Ukrajna és Moldova jelölti státuszt kap.
A generalisszimusztól másolt harci doktrína Bahmutnál. A német tankdöntés után magukon kívül vannak Putyin háborús uszítói. Az Unió nem ad pénzt arra, hogy a bolgár-török határon szögesdrót kerítést építsenek. Az osztrák államfő nem hajlandó szélsőjobboldali politikust kinevezni kancellárnak. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Az American Conservative felelős szerkesztője, Rod Dreher is részt vett a Budapesten, a Karmelita kolostorban tartott sajtóbeszélgetésen, melyen a miniszterelnök látta vendégül a Mathias Corvinus Collegium médiakonferenciáján résztvevő újságírók 15 fős csoportját. Cikkében Orbán Viktor legfontosabb állításait foglalta össze. Dreher aztán néhány kritikus mondatot megváltoztatott, ezt részben meg is indokolta. Mindenesetre a cikk eredeti verzióját az internet természetesen megőrizte. Alábbi szemlénk még az első változatot ismertette.
A világ legnagyobb sporteseményének rendezése előtt áll Franciaország, ám aggodalomra ad okot, hogy Párizs egyelőre alkalmatlannak tűnik több százezer fogyatékkal élő szurkoló fogadására – figyelmeztet egy jelentős érdekvédelmi szervezet vezetője.
A nyugati álláspont megkeményedett, már Kijev győzelme a cél. Az, hogy miként érjen véget a háború, attól függ, mint mond az Egyesült Államok – írja véleménycikkében Martin Kettle.
Mit nyert és mit veszített Scholz kancellár a Leopárdok körüli vonakodással? Bízik-e az ukrán elnökben? Mit akar az oroszoktól a háború után? Válogatás a világsajtó írásaiból.
Egy mindannyiunk által vágyott ország még a – cseppet sem olcsó – gáz kedvéért sem szögezné magát egy agresszorhoz. A HVG heti ajánlója Hamvay Pétertől.
A hivatalos indoklás szerint a hadsereg megújítása érdekében távolítják most el azokat a tiszteket a Honvédségtől, akik betöltötték a 45. évüket, és van minimum 25 évnyi szolgálati idejük. A lépéssel azonban a nemzetközi tapasztalattal rendelkező, a Nyugattal együttműködő katonákat építik le, miközben a védelmi miniszter a hírek szerint szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal.
Nagyjából száz harckocsit küldenek a nyugati országok Ukrajnába a következő hetekben, és bár ezek a régi szovjet modellekkel ellentétben a legkorszerűbb technológia szerint készültek, közel sem csodafegyverek.
A szoros török kapcsolat főként üzleti megfontolásokból táplálkozik, írja az osztrák lap szerzője, Gregor Mayer. Egy-két Orbán-közeli oligarcha igencsak együttműködik Erdogan hasonló vazallusaival.
Megkönnyebbült sóhaj fogadta a német kancellár döntését az Ukrajnának szánt tankokról. A zsidóság legnagyobb vezetője Kijevben van, nem Jeruzsálemben. Felfigyeltek a fideszes agytröszt, a Mathias Corvinus Collegium brüsszeli intézetére. Válogatás a világsajtó írásaiból.
A felháborodás immár olyan hangos, hogy az Orbán-kormány nem hagyhatja figyelmen kívül. Ám ezúttal is úgy van, mint a legtöbbször, amikor valami félremegy: a hatalom a nemzetközi környezetet, elsősorban az EU-t teszi felelőssé a bajokért. Lapszemle.
Anya és fia kisebb vagyont fizethet ki bírságként, mert nem elég putyinisták a közösségi médiában. A fiú bűne egy poszt, amely szerint álmában Zelenszkij ukrán elnökkel szelfizett.
Walter Russel Mead, a Hudson Intézet vezető kutatója, a New York-i Bard College tanára, az újság állandó kommentátora szerint több területen, így az Ukrajna melletti kiállásban és a klímaváltozás elleni küzdelemben sem elégséges Európa fellépése, és az öreg földrész és az Egyesült Államok együttműködése. Véleménycikkét részint a nemrég véget ért davosi Világgazdasági Fórum ihlette.
A háború megmutatta, mennyit számít a csúcstechnológia, az oroszok már kibelezik a játékkonzolokat, hogy chiphez jussanak. A török elnök Szíriával egyezkedik, ez jól jön Putyinnak. Van-e mód felelősségre vonni Putyint és hóhérait? Válogatás a világsajtó írásaiból.
Az újság külpolitikai fő szemleírója úgy látja, hogy az ukrán háború rettenetes, mégis legalább valami jó jött ki belőle: tavaly igen határozottan lépett fel a demokratikus világ Moszkva ellen. Ám Gideon Rachman szerint az idén sokkal nehezebb lesz zárni a sorokat.
Erich Frey, az osztrák lap elemzője arra az izraeli politikai összefüggésre világít rá cikkében, amely álláspontja szerint az izraeli kormányfő túlélőművészetének a kulcsa.
Ne bújjanak az USA szoknyája mögé, ilyen és hasonló felszólításokkal volt tele a világsajtó, az óvatos németek akkora nyomás alá kerültek diplomáciai szinten is, hogy ha maguk egyelőre nem is szállítanak tankjaiból Kijevnek, a lengyeleknek megengedik ezt. A kérdés az – latolgatják a világlapokban –, akarja-e a Nyugat, hogy Ukrajna nyerjen Oroszországgal szemben. Lapszemle.
Amerika retteg attól, hogy ha az ukránok győznek, akkor Putyin rendszere úgy fog összeomlani, hogy a térség instabilitása fog veszélyt jelenteni a világra. Garri Kaszparov és Mihail Hodorkovszkij szerint viszont nincs mitől tartani.
A németek és franciák fel akarják számolni az egyhangú döntéshozatal elvét az unióban, Németország hezitálása repedést okoz az Ukrajna melletti fellépésben, közeleg az újabb szankció, több tízezer illegális migráns jut át a magyar kerítésen. Válogatás a nemzetközi lapok írásaiból.
