Nem meglepő módon eltérően interpretálta a tegnapi eseményeket a kormánypárti és az ellenzéki nyomtatott sajtó, viszont a kata eltörlése miatti tüntetés még egy bulvárlap címlapjára is felkerült.
Orbán tudja, meddig mehet el, de nem tudja feladni a nyugatellenes mantrát. Úgy néz ki, hogy a vétókkal elsősorban a hazai táborának játszik, miután az 2010 óta egyértelműen oroszbarát lett. Lapszemle.
A Nyugat erkölcsi kapitulációja csak további zsarolásra késztetné Putyint, a szerb belügyminiszter orosz mintára képzeli el a hazáját, megmenekült a Fertő tó, de van még mit tenni. Válogatás a világlapok írásaiból.
A címben feltett kérdést a vezető európai lap külpolitikai főkommentátora teszi fel „populizmus” felcímmel, és mindjárt meg is adja rá a választ: a demokrácia megőrzéséhez olyan szavazók kellenek, akiknek fontosak a független intézmények.
A lengyel cégek küszködnek, hogy betöltsék az üres álláshelyeket, így jó alkupozícióban vannak a dolgozók. Csakhogy, a több fizetés magasabb árakhoz vezet.
Az EU-nak tett magyar ígéretek nem nyugtatják meg a piacokat, ukrán védelmi miniszter a magyar–orosz kapcsolatok esetleges repedezéséről ír, Trump volt tanácsadója vallomást tesz. Válogatás a világlapok írásaiból.
Betett az Ukrajna elleni orosz invázió a visegrádi négyek kooperációjának - állapította meg a Le Figaro. A francia lap szerint Budapest és Varsó között a jogállamiság ügyében volt megállapodás, azonban ennek már vége.
Az idő Putyinnak dolgozik, aki hidegvérrel zsarolni próbálja a világot a gázzal és élelmiszerrel. Arra játszik, hogy a kormányok cserben hagyják Ukrajnát - írja a Washington Post és a Die Presse. Közben kiderült, Zelenszkij a németországi ukrán nagykövetet is hazarendelte, a luxemburgi külügyminiszter pedig elismerte, egy-egy karcosabb véleménye előtt egyeztet a németekkel, hiszen ők nem mondhatnak ki akármit. Nemzetközi lapszemle a hvg360-on.
A magyar kormányfő azért nagyon ügyes, mert el tudja hitetni, hogy országa demokrácia. Hűvössé vált Oroszország és Kína viszonya. Válogatás világlapokból.
Úgy tűnik, az USA és Európa titokban már tárgyal arról, hogyan lehetne megegyezni Putyinnal, aki a Nyugat háborús kimerültségére támaszkodik, és egyelőre uralja a háborús narratívát, amit nem kellene hagyni - írja a Die Weltben Kornblum és szerzőtársa, Rüdiger Lentz, a német Aspen Intézet egykori igazgatója.
Hogy a munka mennyire hatékony, az kiderül majd a novemberi időközi választások után, amitől a republikánusok azt remélik, hogy megszerzik az uralmat a törvényhozás mindkét házában – írja a brit lap.
Az Economist vezércikke szerint a toryknak három tanulságot kellene levonnia Boris Johnson lemondása után.
Úgy tudni, hogy a magyar kormányfő puhatolózik, miként térhetne vissza pártja az európai konzervatívok szövetségébe, miután a politikus páratlan módon elszigetelődött az EU-ban.
Azt tervezi az Aldi, hogy az évkezdő nyolcszázalékos béremelés után a magas infláció miatt július elsejétől újabb 8–19 százalékkal emeli meg alkalmazottai fizetését. Az árstop kiagyalója, Nagy Márton erre felszisszent: vigyázat, ebből ár-bér spirál lesz; ha a munkáltatók inflációkövető béremelést adnak, annak még nagyobb infláció lesz a következménye.
A miniszterelnök Várhelyi Olivéren keresztül kihasználja a befolyásolási lehetőséget, hogy előmozdítsa hosszú távú céljait a Balkánon.
Az amerikai elnök azt szeretné, ha idővel eltűnnének az utakról a benzin- és dízelüzemű járművek. Csakhogy az elektromos autókhoz az akkumulátorok javarészt Kínában készülnek, kényszer-, illetve gyerekmunkával, mint ahogy egyébként a napelemek is, írja az amerikai lap.
Boris Johnson a jellemhibái miatt kényszerülhet lemondásra. Szijjártó Péter-interjú a CNN-en. Tihanyban szaporodnak a Porschék, Bentley-k és Range Roverek. Válogatás a világlapok írásaiból.
Ha Putyin a nukleáris ütőkártyára mutogat, Amerikának figyelmeztetnie kell arra: az orosz fél súlyos veszteségnek néz elébe egy nukleáris reakció esetén, és egy atomháborúnak nem lennének nyertesei. Lapszemle.
Ami az éghajlatváltozás elleni politikát illeti, az amerikai ellenzék politikája leginkább az olyan tekintélyelvű kormányokat idézi, mint a magyar és a lengyel, viszont nem sok hasonlóságot mutat a hasonló jobbközép pártok irányvonalával. Így értékeli a New York Timesban megjelenő blogjában Paul Krugman.
A háború óta még nehezebb lett hitelesen tájékozódni Oroszországban, hisz egy sor független szerkesztőség kénytelen volt bedobni a törülközőt, írja a német lap, amely egyébként azt feltételezi, hogy az orosz elnök csak azt olvassa el, amit vastag dossziékban elé tesznek.
