A magyar miniszterelnök korábban nemigen szigetelődött el ilyen mértékben az EU-n belül, ezúttal viszont lecsapott az olajembargó tervére, hogy megmutassa: nem lehet leírni – olvasható a hírportál elemzésében.
Ha az Unió fenn akar maradni, akkor meg kell mutatnia Orbán Viktornak, hogy tud kemény is lenni, azaz nem szabad többé egy olyan revizionista autokrata kedvében járnia, aki összeállt Moszkvával és Pekinggel. Erre hívja fel a figyelmet a washingtoni jobbközép agytröszt, az American Enterprise Institute Pozsonyból elszármazott vezető elemzője, Dalibor Rohac.
Az uniós vétózás megszüntetése, Henry Kissinger a háború következményeit latolgatja, az orosz külügyminiszter zsidózása – egyebek mellett ezek a világlapok témái.
A Financial Times fő külpolitikai szemleírója szerint szinte elképzelhetetlen, hogy bármiféle kompromisszum jöjjön létre Ukrajna és Oroszország között, miután mindkettő azzal vádolja a másik felet, hogy az Hitler örököse.
Azt látjuk, hogy szétesik a birodalom, mivel Oroszországnak nincs semmi esélye épségben kikerülni a válságból. Ez már nem az az ország, amelyet az invázió előtt áthatottak az ósdi mítoszok, írja a Liberation francia lapban a Moszkvában megszűnt Novaja Gazeta nyugaton alapított utódjának (Novaja Gazeta. Európa) főszerkesztője.
A miniszterelnök rendszere szinte teljesen elszigetelődött Európában, miközben Orbánnak ki kellene védenie a kemény gazdasági és energiaválság következményeit, írja Lendvai az osztrák Der Standardban.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerint nem szabad bűnbaknak kikiáltani azokat a kormányokat, amelyek csupán többéves átmenet után térnének át az orosz olaj utáni korszakra. Moritz Körner német liberális politikus azt mondja, hogy az EU nem engedheti meg, hogy Budapest feltartóztassa. Válogatás a világ tekintélyes lapjainak írásaiból.
Az egyik legjobb osztrák politikai elemző szerint hét pontban lehet eljutni a tekintélyuralom csúcsaira, már ha valaki ilyesmire pályázik, de hogy akadnak ilyenek, az látszik egyes uniós országokban is.
Európa keleti fele évtizedeken át érezni fogja a háború gazdasági következményeit – értékel a brit lap.
Az európai diplomácia reménykedik, hogy végül sikerül tető alá hozni a megállapodást, és többek közt Magyarország is beadja a derekát. Budapest és Pozsony hosszabb időt, öt évet és támogatást kér energiarendszere átalakítására. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A térségre a régi demokráciák sokáig úgy tekintettek, hogy az bajkeverők gyülekezete, ám a régió véleményét ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni, írja a brit lap.
A konfliktus súlyos gazdasági megrázkódtatást eredményez, de inkább politikai, semmint erkölcsi okokból. Olyan viszály ez, amilyet 1945 óta nem látott Európa, írja brit gazdasági lapban Martin Wolf.
Az új szankciókkal először veszi célba az EU Putyin legfőbb bevételi forrását. Vége a Bécs–Moszkva-valcernek. Új Vasfüggöny ereszkedik le. Válogatás a világ tekintélyes lapjainak írásaiból.
A cikk szerint az oroszokkal szembeni egységfront komoly tekintélyt adott az EU-nak, de a magyar kormányfő veszélybe sodorja a közös fellépést. Lapszemle.
Az orosz agresszió fontos emlékeztető a Nyugat vezetőinek, hogy milyen fontos az erős hatalom – írja véleménycikkében William Galston nemzetközi hírű szakértő.
Mario Draghi szerint az uniós intézményeket annak idején teljesen más körülmények között hívták életre, ezért változtatni kell. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A magyar miniszterelnök 5. hivatali ideje is úgy kezdődik, hogy vitája van Brüsszellel, mivel nem akar beszállni az Oroszország elleni olajembargóba. A szerző, Keno Verseck, aki jól ismeri Magyarországot – tud magyarul – gyorsan hozzáteszi, hogy a viszály az ukrajnai háború kellős közepén bontakozik ki, miközben a politikus többször is kinyilvánította, hogy a szemében az EU jelenti a legnagyobb veszélyt.
Ha a Nyugat nem veri vissza az orosz elnök területrabló próbálkozását, akkor visszaállhatnak a világban az 1945 előtti állapotok, amikor nem tiltotta nemzetközi egyezmény a területhódító háborúkat – figyelmeztet a Wall Street Journalben megjelent véleménycikkében a Stanford Egyetem politikai filozófiával foglalkozó professzora.
Robert Habeck sürgette, hogy az ezt az Oroszország elleni szankciót ellenző minden állam gyorsan álljon át más beszerzési forrásokra, még a gáz esetében is.
Orbán Viktor nagy oroszbarátsága az ukrán háború idején nincs összhangban a világban a demokráciák álláspontjával – mutat rá Veronika Jozwiak, a Lengyel Külügyi Intézet vezető elemzője.
