A Yale Egyetem legendás történész professzora szerint egyértelműen az ukrán nép kiirtásának programja az a dokumentum, melyet a RIA Novosztyi orosz hírügynökség akkor jelentetett meg, amikor kiderült a bucsai tömegmészárlás. A „nácitlanítás” Moszkva szemében azt jelenti, hogy szét kell verni az ukrán népet - a kézikönyv pedig azt írja, náci az, aki ukránnak nevezi magát, és vonakodik beismerni, hogy ő valójában orosz.
Az Európai Parlament német szociáldemokrata alelnöke szerint az Európai Bizottságnak másfél éve lett volna alkalma lépni, de most Orbán Viktor nyugodtan mondhatja, Brüsszel ezzel a magyar szavazópolgárok döntését kívánja megtorolni.
Az EU számára egyenesen életveszélyes lenne, ha Marine le Pen lenne a francia elnök. Kínára is figyelni kell, mert az éppen az egész nyugati világot veszi célba. Mit tesz Magyarország a szankciós listákon szereplő orosz oligarchák ellen? Nemzetközi lapszemle.
Jean Asselborn úgy nyilatkozott a Deutschlandfunknak, a német közszolgálati rádiónak, hogy a Nyugatnak most még az eddiginél is több hadfelszerelést kell küldenie Ukrajnának, ez többet számít, mint az, hogy hoz-e újabb megtorló intézkedéseket Moszkva ellen, beleértve az energiaembargót is.
A háború miatt nem sok lehetőség kínálkozik folytatni a vitát a jogállam és az illiberális demokrácia ellentétéről, de ebből még nem következik, hogy a konfliktus egyszer s mindenkorra lekerül a napirendről, hiszen az európai terv lényege forog kockán, írja a francia lap véleménycikke.
A neves angol elemző úgy gondolja, hogy az Ukrajna elleni invázióval véget ért a hidegháború utáni korszak, ám ez tragédia. Az Oxfordi és Stanfordi Egyetem professzora az osztrák Der Standardnak nyilatkozott, miután előadást tartott Bécsben a Humántudományi Intézet alapításának 40. évfordulóján. Kifejtette: ugyan a világ azt ismételgette 1945 után, hogy a tömeggyilkosságok nem ismétlődhetnek meg, de korábban Srebrenica, most pedig Mariupol és Bucsa mutatja, hogy mennyit érnek ezek a felhívások.
Az ilyen trükkös diktátorok sajátja, hogy a polgárokat történetekkel etetik. Elferdítik az igazságot, propaganda-trükkökkel bebeszélik az embereknek, hogy kristálytiszta demokráciában, szabad országban élnek. A magyar választás tökéletesen beillik a képbe, írja a német lap.
Csakis az anyagiakat lehet bevetni Orbán ellen. A magyarok két buborékban élnek, és a másik tábort ellenségnek tekintik. A magyar és az orosz vezető hasonló nézeteket vall a világról. Nemzetközi lapszemle.
Egy pária Magyarország, uniós alapok nélkül intő jel lesz az EU-ban az önjelölt erős emberek számára: vannak a határok, ameddig megúszhatják. Az orbánizmusra még nincs gyógyír, de úgy néz ki, hogy Európában fel lehet tartóztatni – írja brit lap.
A magyar és a szerb kormányfő is úgy nyert fölényesen vasárnap, hogy cseppet sem titkolja szoros kapcsolatát Putyinnal, de a közvélemény-kutatásokban jön fel Le Pen is, aki szintén nagy becsben tartja a Kreml urát – mutat rá a fura jelenségre a vezető francia lap külpolitikai rovatvezetője.
Orbán Viktor, az elsüllyeszthetetlen – írja a választásokat elemző vendégkommentárjában Bíró-Nagy András politológus, a Policy Solutions elemző intézet igazgatója a New York Timesban, s ugyancsak a magyar miniszterelnök megrendítő erejű választási győzelmének okait és következményeit veszik sorra az alább idézett más világlapok is.
A Magyarországon született neves írónő, Terézia Mora a legnagyobb német újság, a Süddeutsche Zeitung kérésére magyarázta el, miért nyert ilyen arányban a Fidesz a választáson.
Orbán megerősödve vághat neki az uniós harcoknak, miután a magyarok nem akartak rendszert váltani. A magyar kormányfő győzelme egyúttal az orosz elnök győzelme is. A választás után Magyarország kiemelt téma a külföldi lapokban.
A magyarok a biztonságot választották a szabadsággal és a demokráciával szemben. Az EU-s források leállítása az Orbán-rendszerrel szembeni fellépés egyetlen eszköze. Magyarországon a demokrácia átcsúszik autokráciába.
A Financial Times vezércikke szerint egyelőre nem tudni, miért fogtak ennyire mellé a közvélemény-kutatók.
A vezető európai lap fő külpolitikai szemleírója úgy látja, Orbán Viktor jó ideje kötéltáncot mutat be az EU és a magához hasonló erős emberek között, ám ennek a produkciónak véget kell vetni.
A magyar miniszterelnök a jövőben vélhetően nem változtat az irányon, a legnagyobb veszély pedig nem a politikai ellentábor, hanem az infláció oldaláról fenyegeti – mutat rá a Der Spiegel kommentárja.
A világlapokban a NATO dilemmájáról írnak, arról, hogy Orbán Viktor magányos ellenálló vagy egy nagyobb lázadás hírnöke. Az EU-nak azon kell gondolkodnia, elfogadja-e, hogy van tekintélyelvű tagja. A magyar kormányfőre pedig a nemzetközi elszigetelődés fokozódása, és egy igazi ellenfél, a gazdasági válság vár.
Jobbra tolódó ország, nem működő összefogás, a Holdról is látszó Fidesz-győzelem, mesternégyes és otthon maradt kabalanyakkendő. A 2022-es választások eredményétől hangosak a hétfő reggeli napilapok.
A magyar miniszterelnök kiaknázta uralkodó helyzetét, illetve az ellenzéki érdekházasság gyengeségét, így a jelek szerint 2010 óta először listán is megszerezte a szavazatok többségét, egyúttal meg tudja őrizni kétharmados többségét a parlamentben – írja gyorsértékelésében a Neue Zürcher Zeitung. Márki-Zay Péter ellenben még saját körzetében sem tudta meggyőzni a szavazókat, hát még országos szinten.
