Soros rendkívüli módon alkalmas az ellenfél szerepére, Orbán Viktor egyenesen ellenségnek nyilvánította, mert ezt kívánják belpolitikai érdekei. Viszont az üzletember sosem riadt vissza egy-egy jó kis összecsapástól, nagyjából az „én a világ ellen” formula alapján, írja a német Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Márki-Zay Péter fő üzenete, hogy Orbán Viktor és pártja képmutató: csupán megjátssza a hazafiságot, ám valójában a saját zsebeit tömi. Ezzel szemben ő maga erkölcsileg támadhatatlannak látszik. Üzenete a többségében konzervatív magyar társadalom számára, hogy ő is egy közülük, írja a német lap.
A Financial Times vezércikke szerint a szélsőjobbos brazil elnök bűnlistája messze túlmegy azon, hogy félrekezelte a járványt, ami azután 600 ezer emberéletbe került. Az is a nevéhez kötődik, hogy a gazdaság romokban hever.
A földrész hosszabban és lassabban nő össze, mint hogy azt jó páran várták. A kontinens keleti és nyugati fele jelenleg teljesen eltérően ítéli meg, miként súlyozzák a nemzeti identitást az egész közösséghez képest, ezt mondta többek közt Angela Merkel a német Frankfurter Allgemeine Zeitungnak.
Nincs helye azonban a kárörömnek, mert a populisták másutt is hasonló fantasztikus mesékkel ámítják az embereket, keltik az elégedetlenséget. A nagy kérdés az EU számára, hogy mit tegyen az elbizonytalanodott polgárokkal.
Kipattanhat a kínai ingatlanbuborék, és lehet aggódni, hogy az Evergrande ingatlanfejlesztő hatalmas adóssággondjai csak a jéghegy csúcsát jelentik. Aggodalomra ad okot, hogy a tekintélyuralmi vezetés a belső nehézségekre adandó válaszként külső ellenséget keres, figyelmeztet Krugman.
Az EU sokáig fogatlan oroszlánnak számított, mert nem tudott mit kezdeni a lengyel jogállami gondokkal, ám Varsó most bajban van, írja elemzésében a Politico.
Putyin elnök rájött, hogy az EU és a világ komolyan gondolja a szén-dioxid-mentes energiatermelést, ezért háborút indított, hogy lefékezze az átállást, mondja a német Spiegelnek Mihail Kruticsin orosz energiaipari szakértő.
Az ellenzék példát vehet Csehországról, ahol az együttműködés révén sikerült megbuktatni az autokrata Andrej Babist, írja a német közszolgálati adó kommentárja.
Az osztrák kancellár bukása után az európai középjobb pártoknak felül kell vizsgálniuk, mit is képviselnek, már túl a technokrata hozzáértésen. Az alternatíva ugyanis az, amit Sebastian Kurz megtestesített, vagyis gyakorlatilag olyan tekintélyelvű politika, amely idegesítő akadálynak tekinti a demokratikus intézményeket egy karizmatikus vezető útjában. Erre figyelmeztet Jan-Werner Müller a Project-Syndicate-en megjelent elemzésében.
A CEU volt rektora nem tartja ezt járható útnak, de el tud képzelni egy ilyen forgatókönyvet, ha Orbán Viktor veszít, és ezt nem ismeri el.
„Az unió éveken át próbálkozott Lengyelország és Magyarország megbékítésével, de itt az idő, hogy a sarkára álljon”. Így foglalt állást Daniel Freund, a német zöldek EP-képviselője a Deutschlandfunknak adott interjúban.
Bekövetkezett az, amitől szakértők már jó ideje tartanak: Lengyelország hivatalosan kiválik az európai jogrendből, azaz nyugodtan beszélhetünk jogi Polexitről, írja a német konzervatív lap.
Németország a 21. században ismét kivételes jelenségnek számít, de ezúttal pozitív értelemben – állapítja meg a német választásokat értékelve a brit lap kommentárja.
A stabilitás jó dolog, de véget kell verni a Merkel-féle biztonsági játéknak, a kivárásnak és a halogatásnak, írja elemzésében az egykori külügyminiszter és alkancellár.
A bolgár politológus szerint a németországi változások nyomán élesebb lesz a hang Berlinben a magyar és a lengyel jogállamiság ügyében.
A legújabb HVG Extra Pszichológia magazin testi-lelki egészségünknek ered a nyomába.
Számos kérdésre sürgősen választ kell találnia Angela Merkel utódjának, írja a brit Financial Times vezércikke.
Szerbia a legjobb úton halad, ha az a célja, hogy csatlakozzon az alternatív illiberális szövetséghez, benne a magyarokkal, a lengyelekkel és másokkal, írja az európai uniós ügyekre specializálódott lap.
Nem igaz, hogy a tömegek erős embert akarnak, és elfordulnak a jogállamtól, írja a Princeton Egyetem politológiaprofesszora a brit Guardianben. Valójában az történt, hogy a korábbinál könnyebb meghamisítani a demokráciát – részben mert annak hívei nem megfelelőképpen érvelnek az alapelvek mellett, részben pedig mivel nem helyesen mérik fel az ellenfelek okozta fenyegetést.
