Orbán Viktor messzire vitte Magyarországot a demokráciától, de most az európai szövetségesek ellene fordulnak, azaz az EU a jelek szerint már nem lesz olyan kényelmes fészek a feltörekvő autokraták számára, mint amilyen volt az utóbbi években. Ezt R. Daniel Kelemen, a Rutgers Egyetem politológiaprofesszora fejti ki a Washington Post vitarovatában.
Az Európai Néppárt frakcióvezetője az osztrák Profilnak adott interjúban azt mondja, ő a személyeskedéseken hamar túltette magát, a Fidesszel a jogállami kérdésekben folytatott vita vezetett a szakításhoz.
Egy hosszú folyamat fejeződött be, a Fidesznek nincs helye az európai kereszténydemokraták között, írják a mértékadó német és osztrák lapok.
A kancellárnak nincs ellenére az irányított demokrácia, nem jár messze a tekintélyuralomtól, írja az osztrák lap.
A korábbi súlyos világjárványoktól eltérően az emberiség ezúttal egyáltalán nem volt tehetetlen és igenis képes ellenőrizni a természet erőit – ezt tartja a koronavírus-járvány legfontosabb tanulságának Yuval Noah Harari. A történész szerint, hogy mégis ennyi a beteg és a halott, az a politika bűne, mert a tudósok megtették a magukét.
Hiába a jelentős EU-s mezőgazdasági támogatások, Magyarországon a Fidesz-közeli nagyvállalkozók a nyerők, a kisebb termelőknek, a helyi gazdáknak esélyük sincs, írja a zöld EP-frakció helyzetelemzése.
Üzleti érdekeltségei inognak, bevételei visszazuhantak, de lehet, hogy még nem is ez a legrosszabb, ami a volt amerikai elnökre vár, írja a német lap.
30 éves lett ugyan a V4-es csoport, de sok ünneplése nincs ok, mert mára nem sok maradt a alapító atyák, Havel, Antall József és Walesa elképzeléséből - így értékeli a helyzetet az EUobserverben közzétett elemzésében Viktória Jancoseková, az Európai Néppárt uniós ügyekkel foglalkozó intézetének igazgatója.
Az európai országokat kisegítő amerikai vakcinatámogatás közelebb hozhatná egymáshoz az Egyesült Államokat és az öreg földrészt, és kiegyensúlyozhatná az orosz és a kínai befolyást, írja az amerikai lap szerzője.
Az utóbbi időben nem a demokráciák gyengültek meg, hanem a tekintélyelvűség erősödött meg, sőt támadásba ment át, és az elkövetkező évtizedek a kettő versengését ígérik. Így értékeli a helyzetet Yascha Mounk, a Johns Hopkins Egyetem német–amerikai politológia professzora a Foreign Affairsben megjelent elemzésében.
A német konzervatív lap tudósítója szerint akár jogszerű, akár nem a budapesti rádió frekvenciájának elvétele, az állami intézmények, köztük a Médiatanács függetlensége és semlegessége megkérdőjelezhető, a magyar média állapota pedig nyugtalanító.
A szándékok nagyra törőek Európában, de nem világos, ki is vezeti a szövetséget – mutat rá a CNN. Az amerikai hírtelevízió emlékeztet: a dolgok már odáig jutottak, hogy többször is lemondásra szólították fel Ursula von der Leyent, illetve a külpolitikai főmegbízottat.
Thomas König politológiaprofesszora szerint az összefonódás csapdája folytán az EU közös erőfeszítései nem a közösség erejét támasztják alá, hanem a populista kormányfőket erősítik.
Ez a politika nem tiszteli az alapvető etikai normákat, viszont nagymértékben manipulál, írja a francia lap.
A hataloméhes kormányok megragadták a járvány kínálta lehetőségeket a jogok korlátozására. A demokráciapárti erőknek azonban védeniük kell értékeiket, és közösen kell fellépniük – írja a Foreign Policy.
A New York Times vezércikke arra int, hogy ennél rosszabb időpontot nem is választhattak volna azok az amerikai polgármesterek, akik enyhíteni akarnak a koronazárlaton.
A 2002-es kormányváltás csak lelassítani tudta Hatvanpuszta korábban elindult felvásárlását: Orbán Viktor apjának birtoka mellett Mészáros Lőrincnek és Lévai Anikónak vannak földjei, előbbinek már 1545 hektárja van összesen. De ki a legnagyobb földesúr a politikusok között? Erről olvashatnak a HVG e heti számának Fókusz rovatában.
A Financial Times vezércikkben sürgeti, hogy a ma kezdődő eljárás során a Szenátus marasztalja el Trumpot, amiért lázadást szított a törvényhozás ellen. Az Economist szerint azonban hiába egyértelműek a bizonyítékok, a volt elnök meg fogja úszni.
A német csatorna weboldalán azt írja, szimptomatikus, hogy a magyar foci első számú sztárja, Szoboszlai Dominik nem a hatalom beavatkozása folytán, hanem éppen annak ellenére vitte sokra.
A zűrzavar számos okra visszavezethető – többek közt Ursula Von der Leyen vezetői stílusára –, ám a bajok gyökerében mégis egy dolog, az Európai Unió politikai kultúrája áll, írja a lap.
