Ursula von der Leyen bizottsági elnök programja inkább a szélsőjobb követeléseinek felel meg, semmint az Európa-barát erőknek tett ígéreteknek, írja a Le Monde-ban egy párizsi elitegyetem uniós joggal foglalkozó professzora.
Németország kulcsszerepet fog betölteni Ukrajna jövőben, állítja a Financial Timesban cikket közlő szakértő. Kudarcot vallott Ali Hámenei iráni elnök 30 éves nemzetbiztonsági stratégiája, ami azon alapult, hogy közvetítők útján háborúzik a zsidó állammal. Az oroszok sem tudnak az örökkévalóságig harcolni, ám a Nyugat attól fél, hogy Ukrajna előbb összeomlik, írja az Economist. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Rendkívül veszélyes fordulatot jelez Phenjan és a világ viszonyában, hogy Észak-Korea szerepet vállal az ukrajnai háborúban, írja Gideon Rachman, a Financial Times elemzője. Orbán Viktor és az amerikai republikánusok kapcsolatáról ír a Le Figaro. A közel-keleti helyzettel foglalkozik a Wall Street Journal, a Washington Post és a Guardian. Cas Mudde bevallja, fogalma sincs, ki nyeri nem egészen egy hét múlva az amerikai választást. Szép, új világ felé araszol öt Oroszországgal határos közép-ázsiai ország, írja a Financial Times. Számos lap, a többi közt a Die Welt elemzi a grúziai választás utáni helyzetet és Orbán Viktor tbiliszi útját. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Kettős ügynöknek nevezte éles kritikájában a Spiegel egyik újságírója a magyar miniszterelnököt.
Hogyan lehet véget vetni a demokrácia hanyatlásának? Ezt a kérdést igyekszik megválaszolni az elismert szociológus. Szerinte időben kell lépni, és most jött el az idő.
Mások mellett a Spiegel, a Neue Zürcher Zeitung és a Washington Post is foglalkozik Orbán Viktor tbiliszi útjával. A Der Standard és a Kurier a magyar miniszterelnök ausztriai vizitjére reagál. Ha Andrej Babis győz jövőre, fennáll a veszélye annak, hogy Putyin közép-európai előőrse kiterjed Csehországra, írja a Politico. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Míg a többi uniós tagállam kétségbe vonja a grúziai választási eredményt, Magyarország miniszterelnöke gratulál az általa nagyszerűnek mondott győzelemhez, írja a német lap brüsszeli tudósítója.
Bacsa György, a Mol ügyvezető igazgatója védelmébe vette, hogy Magyarország továbbra is vásárol Oroszországtól olajat és földgázt. A grúziai választások eredményével foglalkozik a Bloomberg, a Die Welt és a FAZ. A Washington Postban közölt cikkében Max Boot megkongatja a vészharangot, szerinte az Irán ellen intézett izraeli támadás után háború fenyeget a Közel-Keleten. A Guardian vezércikke Kamala Harris mellett kampányol. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Yuval Noah Harrari a Financial Timesban arról ír, hogy jelenleg nem a Nagy Robotlázadástól kell tartani, hanem a digitális bürokratáktól.
Orbán Viktor jelzésértékű látogatása az osztrák parlament új, szélsőjobboldal elnökénél. Benjamin Netanjahu önjáróvá vált, Amerikának tennie kellene valamit ez ellen. Az Irán elleni izraeli megtorlás lehetséges következményei. Az amerikai elnöknek lépnie kellene Ukrajna ügyében. Shakespeare-t idéző a lengyel belpolitikai gondok. Témák a világsajtóból.
Jean-Baptiste Chastand-t, a vezető francia lap közép-európai tudósítóját a korrupcióellenes harcáról ismert Hadházy Ákos parlamenti képviselő vezette körül Felcsúton és a hatvanpusztai Orbán-birtok környékén.
Angela Merkel nyomasztó örökségéről, Donald Trump fasiszta hajlamairól, Elon Musk millióiról, a hoppon maradt osztrák szélsőjobbról írnak a világlapok. Szombati válogatásunk.
Az amerikai konzervatívokat elbűvöli, hogy a magyar miniszterelnök 14 éve kézben tartja a hatalmat.
Orbán Viktor előszeretettel beszél mostanában a Magyarország függetlenségét érő támadásokról, átvéve autoriter államok szóhasználatát – írja cikkében a német lap.
A lap tudósítója szerint Orbán Viktor ösztökéli ’56 történetének átírását, hogy ily módon igazolja, miért utasítja el Kijev katonai támogatását. Ezzel a Fidesz lelkének egy része elvész – azt pedig Magyar Péter veheti át.
Trump megdöbbentő kijelentéseket tesz az amerikai polgárháborúról és egy néhai golfjátékos péniszéről értekezik a kampánygyűlésen. Amerika és Európa viszonyának nem tenne jót, ha Trump lenne az elnök. A volt elnököt támogató milliárdosok nem látják, mibe ártják bele magukat. A befogadásnak vége, a gyűlölet vette át a terepet az EU-ban. Netanjahu túl messzire merészkedik, miközben a szakadék szélén táncol. Például ezekről a témákról lehet olvasni a világlapokban. Nemzetközi lapszemle.
Borbáth Endre, a Heidelbergi Egyetem oktatója úgy tartja, öt-hat év múlva még sokkal több jobboldali párt lesz.
Senki se higgye, hogy Donald Trump megszelídül, ha újra bekerül a Fehér Házba, mondja a neves princetoni politológiaprofesszor a közelgő amerikai elnökválasztás apropóján készült interjúban a Die Zeitnek.
Korunk egyik legtekintélyesebb közgondolkodója szerint a mesterséges intelligencia nagy veszélyt jelent a világra. A Die Weltben azt is kifejti, hogy erősebben kell szabályozni a közösségi médiát.
Az észak-koreai katonák felbukkanása sokat nem változtat az erőviszonyokon Ukrajnában, ám a politikai vonatkozás riasztó, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A NATO főparancsnoka szerint a katonai szervezetnek még jobban fejlesztenie kell az elrettentő képességét. Ugyanerről beszél a Daily Telegraphban Hamish Bretton-Gordon katonai szakértő. A Neue Zürcher Zeitung szerzője szerint az uniós menekültügyi reform még azelőtt összeomlik, hogy életbe lépne. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
