Orbánnak nem kínos együttműködni autoriter rezsimekkel: a fehéroroszoknál most épült egy, a paksihoz nagyon hasonló létesítmény, a tapasztalatokat pedig megosztja a két fél.
Nem számítanak az egészségügyi előírások, vadnyugati állapotok uralkodnak, vannak, akik egy évben több tucatszor élnek a lehetőséggel, mert különben éhen halnának, ők is és a családjuk is. Erről számol be képekkel alaposan illusztrált cikkében Váradi Béla Angliában élő fotóművész.
A Süddeutsche Zeitung, a The Times és a The Guardian is Calin Georgescu első körös vezetését tárgyalja. Az Orbán-féle „haveri kapitalizmus” egyesült államokbeli beköszöntétől tart Paul Krugman. A Der Standard szerint ha leáll a Trump elleni eljárás, az amerikai jogállam kiteszi a fehér zászlót. A The Hill szerzője szerint Trump ugyan megnyerte a választást, de most éppen afelé tart, hogy elveszítse. Egyedül Friedrich Merz, a német kereszténydemokraták vezetője mentheti meg Európát, írja a The Times. A magyar kormány hoppon maradt az EU legutóbbi nagyköveti egyeztetésén, írja a Euronews. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A leendő elnök üzletkötési ízlése jobban megfelel majd egyes EU-tagoknak és tagjelölt államoknak, mint másoknak.
Scheiring, aki az LMP, majd a Párbeszéd országgyűlési képviselője volt, és aki jelenleg a Georgetowni Egyetem katari kampuszán tanít, azt írja a Politicón, hogy ha valaki le akarja fékezni az autokrácia gépezetét, annak először meg kell értenie az egész konstrukció működését. A politikatudós szerint a magyarországi példa legfontosabb tanulsága, hogy a demokráciát nem azzal kell védeni, hogy beszélünk róla, hanem azzal, hogy megvédjük az embereket.
Anne Applebaum szerint Orbán Viktor Putyin szószólója Európában. A jobbra tolódó Amerikáról a Kabaré című darab jutott az eszébe a New York Times szerzőjének. Moszkva ellenség, az robbantotta ki a háborút, emlékezteti a németek a Die Welt újságírója. Lengyelország a PiS nyolc éve után Európa mintadiákja lett, írja a Neue Zürcher Zeitung. Tovább nyomul az FPÖ, ezt mutatja a stájerországi választás, írja a Der Standard. A Guardian szerint elfogadhatatlan, ahogyan Trump és Orbán viszonyul Netanjahuhoz. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Hiába próbálják titokban készített felvételekkel lejáratni Magyar Pétert, az ellenzék reménységét, lepattannak róla a vádak. Az viszont mellette szól, hogy Orbán Viktor nyakában ott a gazdasági válság. Ezzel a tapasztalattal tért vissza bécsi állomáshelyére Walter Mayr, a hetilap délkelet-európai tudósítója.
Adam Bodnar lengyel igazságügyi miniszter szerint nehéz felszámolni a tartós populista uralom következményeit. A leendő amerikai pénzügyminiszter többek közt arról nevezetes, hogy egykor segített Soros Györgynek bedönteni a brit fontot, írja a Die Welt. Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója, John Bolton úgy látja, hogy Gorka Sebestyén igazából szélhámos. A Die Zeit Trump gazdaság-kereskedelmi törekvéseiről, a Washington Post az ukrajnai háborúban várható lépéseiről ír. A Putyin-féle háborús fenyegetésekkel foglalkozik a Die Welt, a Daily Telegraph és a FAZ. A Guardian szerint Benjamin Netanjahu csak magának köszönheti, hogy körözés van érvényben ellene. Nemzetközi cikkválogatásunk.
Trump elnöksége megrengetheti Európát, ám esélyt is kínál a kontinensnek, írja elemzésében az Európai Külkapcsolati Tanács igazgatója. A cikk eredetileg a Project Syndicate-en jelent meg, de a bécsi Standard átvette.
Óva intik a magyar miniszterelnököt attól, hogy szembeszegüljön az ICC döntésével: ez a testület később még Magyarországnak kedvező döntéseket is hozhat, pont ezeket hitelteleníti most Orbán előre.
De a demokrácia Európában is komoly nyomás alatt van – és egyáltalán nem biztos, hogy ezt a nyomást képes is lesz túlélni.
A júniusi EP-választás után vége a több évtizedes összefogásnak a politikai középen, írja a brit lap. Egyesek azzal vádolják Manfred Webert, hogy a háttérben egyeztet az Orbán-féle Patriótákkal is.
Sorsdöntőnek ígérkezik Bulgária és Románia schengeni tagsága szempontjából az osztrák belügyminiszter mai, budapesti útja, írja a Die Presse. A Deutsche Welle a nacionalisták előretörésére számít a romániai választásokon. Veszélyes bűvésztrükk, hogy Putyin az atomfegyverrel fenyegetőzik, írja a Bloomberg. Hogy Biden 180 fokos fordulatot hajtott végre Ukrajnában az amerikai rakéták kapcsán, az mutatja, milyen gyenge a külpolitikája, írja a Der Standard szerzője. Donald Trump személyi döntéseit elemzi a New York Times és a Wall Street Journal. Utóbbi egy másik cikke szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság támadást intézett Izrael és az Egyesült Államok ellen. Erősödik az antiszemitizmus Európában, írja az Economist. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Inog a demokrácia, mert a nagy platformok határozzák meg, hogy az emberek miről beszéljenek, hívja fel a figyelmet a Frankfurter Allgemeine Zeitungban Martin Andree, aki médiatudományokat oktat a Kölni Egyetemen.
Brovdi Róbertnek, aki szerepelt már a hvg.hu hírei között, civilként sok köze nem volt a hadsereghez, de az agresszió után megalapította saját alakulatát, melyből mára már ezred lett.
A Die Welt szerzője szerint itt az idő, hogy a politika fősodrába tartozó szereplők szembenézzenek saját hibáikkal. A Bloomberg és a Politico is foglalkozik a MOL stratégiai műveletekért felelős igazgatójának az orosz olaj ügyében tett nyilatkozatáról. Az ukrajnai háború állását, benne az észak-koreai katonák megjelenését és az ukrán részről bevethető nagy hatótávolságú rakéták ügyét tárgyalja a Le Monde, a Project Syndicate és a Daily Telegraph. Németország saját magának köszönheti, hogy ennyire szorult helyzetbe került, írja egy szakértő a Financial Timesban.
A Princetoni Egyetem professzora szerint a megválasztott amerikai elnök alapból ugyan fegyelmezetlen, de most várhatóan következetesebb lesz, és a magyar miniszterelnökhöz hasonlóan gyors egymásutánban hoz majd meg rengeteg törvényt, és ezekkel szép sorban minden ellenfelét célba veszi.
Magyarországnak az Európai Unió Bírósága előtt kell felelnie a szexuális kisebbségeket diszkrimináló, vitatott jogszabályért. Az ítéletnek messzemenő következményei lehetnek.
Mit jelent Putyin újabb atomháborús fenyegetése? Milyen súlyos következményei lehetnek annak, hogy Scholz német kancellár beszélt Putyinnal? Meg lehet-e akadályozni, hogy Trump lerombolja a demokráciát Amerikában? Veszélyben van-e Ausztria energiaellátása, miután Oroszország leállította a gázszállításokat? Témák nemzetközi lapszemlénkből.
Hangosnak, zavarónak és provokatívnak tartja a német EP-képviselő a magyar uniós elnökséget.
