Míg a többi uniós tagállam kétségbe vonja a grúziai választási eredményt, Magyarország miniszterelnöke gratulál az általa nagyszerűnek mondott győzelemhez, írja a német lap brüsszeli tudósítója.
A kormánypárt a grúz hatóságok szerint megnyerte a választásokat, ám közben minden erejével az ellen dolgozik, amit a többség akar, azaz hogy az ország közeledjen az EU-hoz – írja a német lap.
Bacsa György, a Mol ügyvezető igazgatója védelmébe vette, hogy Magyarország továbbra is vásárol Oroszországtól olajat és földgázt. A grúziai választások eredményével foglalkozik a Bloomberg, a Die Welt és a FAZ. A Washington Postban közölt cikkében Max Boot megkongatja a vészharangot, szerinte az Irán ellen intézett izraeli támadás után háború fenyeget a Közel-Keleten. A Guardian vezércikke Kamala Harris mellett kampányol. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Yuval Noah Harrari a Financial Timesban arról ír, hogy jelenleg nem a Nagy Robotlázadástól kell tartani, hanem a digitális bürokratáktól.
Orbán Viktor jelzésértékű látogatása az osztrák parlament új, szélsőjobboldal elnökénél. Benjamin Netanjahu önjáróvá vált, Amerikának tennie kellene valamit ez ellen. Az Irán elleni izraeli megtorlás lehetséges következményei. Az amerikai elnöknek lépnie kellene Ukrajna ügyében. Shakespeare-t idéző a lengyel belpolitikai gondok. Témák a világsajtóból.
Jean-Baptiste Chastand-t, a vezető francia lap közép-európai tudósítóját a korrupcióellenes harcáról ismert Hadházy Ákos parlamenti képviselő vezette körül Felcsúton és a hatvanpusztai Orbán-birtok környékén.
Angela Merkel nyomasztó örökségéről, Donald Trump fasiszta hajlamairól, Elon Musk millióiról, a hoppon maradt osztrák szélsőjobbról írnak a világlapok. Szombati válogatásunk.
Az amerikai konzervatívokat elbűvöli, hogy a magyar miniszterelnök 14 éve kézben tartja a hatalmat.
A véleményüket a New York Timesban publikáló Steven Levitzky és Daniel Ziblatt szerint fogy az idő, itt az ideje feltartóztatni a volt elnököt. El is mondják, mi a receptjük erre.
A New York Times szerint Elon Musk kövér csekkekkel igyekszik befolyásolni az amerikai elnökválasztás eredményét. Putyin és a BRICS-csoport kapcsolatáról ír a FAZ. Harari szerint Izraelben éppen összedől a demokratikus rendszer. A Daily Telegraph kommentárja azt írja, az orosz gazdaság az összeomlás szélére került, ezért Európa nem mondhat le a célzott szankciókról. Az orosz-ukrán háború lezárásának lehetőségeiről ír Ivan Krasztev. Ismét eljöhet az atomerőművek ideje, állítja a Washington Post. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A CEU volt rektora a saját bőrén érezte, mi is az az orbanizálódás, amikor az egyetemet elüldözték Budapestről, mégis úgy nyilatkozott a Die Zeitnek, hogy a két ország helyzetét nem lehet egy lapon említeni.
Orbán Viktor előszeretettel beszél mostanában a Magyarország függetlenségét érő támadásokról, átvéve autoriter államok szóhasználatát – írja cikkében a német lap.
A lap tudósítója szerint Orbán Viktor ösztökéli ’56 történetének átírását, hogy ily módon igazolja, miért utasítja el Kijev katonai támogatását. Ezzel a Fidesz lelkének egy része elvész – azt pedig Magyar Péter veheti át.
Trump megdöbbentő kijelentéseket tesz az amerikai polgárháborúról és egy néhai golfjátékos péniszéről értekezik a kampánygyűlésen. Amerika és Európa viszonyának nem tenne jót, ha Trump lenne az elnök. A volt elnököt támogató milliárdosok nem látják, mibe ártják bele magukat. A befogadásnak vége, a gyűlölet vette át a terepet az EU-ban. Netanjahu túl messzire merészkedik, miközben a szakadék szélén táncol. Például ezekről a témákról lehet olvasni a világlapokban. Nemzetközi lapszemle.
Borbáth Endre, a Heidelbergi Egyetem oktatója úgy tartja, öt-hat év múlva még sokkal több jobboldali párt lesz.
Új kérővel tárgyal a Talgo vagongyár, miután kikosarazta a Ganz-Mávagot, írja a Financial Times. Egyértelműen Kamala Harris mellett teszi le a garast Joseph Stiglitz közgazdász a Project Syndicate számára írt cikkében. Max Boot elemző szerint ha Donald Trumpot választják meg elnöknek, a világ visszatérhet az 1930-as évekhez. A Jahja Szinvár Hamász-vezér halála utáni helyzetet elemzi a Die Zeit. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Senki se higgye, hogy Donald Trump megszelídül, ha újra bekerül a Fehér Házba, mondja a neves princetoni politológiaprofesszor a közelgő amerikai elnökválasztás apropóján készült interjúban a Die Zeitnek.
Korunk egyik legtekintélyesebb közgondolkodója szerint a mesterséges intelligencia nagy veszélyt jelent a világra. A Die Weltben azt is kifejti, hogy erősebben kell szabályozni a közösségi médiát.
Az észak-koreai katonák felbukkanása sokat nem változtat az erőviszonyokon Ukrajnában, ám a politikai vonatkozás riasztó, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A NATO főparancsnoka szerint a katonai szervezetnek még jobban fejlesztenie kell az elrettentő képességét. Ugyanerről beszél a Daily Telegraphban Hamish Bretton-Gordon katonai szakértő. A Neue Zürcher Zeitung szerzője szerint az uniós menekültügyi reform még azelőtt összeomlik, hogy életbe lépne. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Ha Donald Trump és J. D. Vance kerül hatalomra, az nemcsak a demokráciát, hanem az Egyesült Államok népének jólétét is rombolja – írja kommentárjában a Der Standardban a Yale Egyetem Kelet-Európára szakosodott híres történésze.
