A vezércikk szerint a következő néhány hét eldönti, fennmaradhat-e a független ukrán állam nagyjából az agresszió előtti határok között, kaphatnak-e lakói biztonsági garanciákat, vagy pedig Putyin netán elnyeri jutalmát a hódításért és csak felbátorodik.
Trump kormányoz, Putyin támad, az AfD a második legnagyobb német párt, sok országban erősödnek az illiberális mozgalmak: döntő lesz az idei év – jósolja Jochen Buchsteiner, a konzervatív újság berlini tudósítója.
A Die Zeit árulásnak minősíti azt, amit az Osztrák Néppárt a választóival szemben tesz. A Die Welt azt tanácsolja a német politikának, vigyázó tekintetét vesse Ausztriára, mert ott már látszik, hogy reménytelen tűzfallal körbezárni a szélsőjobbot. A Financial Times szerint Ukrajnában csak akkor lehet szó elfogadható megállapodásról, ha a Nyugat nyomást gyakorol Putyinra, és biztonsági garanciákat nyújt Kijevnek. A Neue Zürcher Zeitung szerint Zelenszkij attól fél, hogy Trump békediktátumba kényszeríti bele. Válogatás a világlapok cikkeiből.
A távozó amerikai elnök a Washington Postban arról biztosít mindenkit, hogy ma, amikor a Kongresszus megerősíti a szabad és tisztességes választás eredményét, nem kell lázadástól tartani, mint az 2021-ben történt. Vagyis a hatalomátadás ezúttal békés lesz, a rendőrség vigyáz a demokrácia citadellájára.
A soros elnökséget Magyarországtól átvevő Lengyelország előtt álló kihívások, Vlagyimir Putyin orosz elnök állítólagos mesterstratégiája, Ukrajna jövője Trump hivatalba lépése után, Ursula von der Leyen bizottsági elnök és az olasz posztfasiszta Giorgia Meloni mint „Európa-csapat", az osztrák kormányválság kilátásai – egyebek közt ezekkel a témákkal foglalkoznak a világlapok. Nemzetközi lapszemle.
A birkózás a következő amerikai kormányzattal próbára teszi Varsót, amely Budapestet váltja az EU soros elnökségében.
Ausztriában súlyos politikai válság jön - ami Putyinnak jöhet jól.
A brit professzor szerint az EU egyre kevésbé tűri az autokratákat.
A magyar gazdaság szorult helyzetben van, a lakosság szenved az inflációtól, és a miniszterelnök épp most lemondott arról, hogy országa kapjon egymilliárd eurót az Európai Uniótól. Válaszul az ellenzék új választásokat követel, továbbá fontos szövetségesek fordíthatnak hátat az országnak. Így összegzi a helyzetet Philipp Fritz, aki Varsóból tudósít Közép- és Kelet-Európáról.
Képes lesz-e Donald Tusk erőteljesebbé és hitelesebb tenni az EU-t, kérdezi a Neue Zürcher Zeitung. Az Independent szerint Ukrajna helyesen járt el, amikor lezárta a vezetéket az orosz gáz előtt. Ha a Nyugat le akarja rövidíteni a háborút, érvényt kell szereznie az olajszankcióknak, írja a Bloomberg. A hírügynökség egy másik cikkének szerzője Kína és az Egyesült Államok együttműködésének szükségességéről, a Guardian a régi keletű orosz-kínai barátság új veszélyeiről ír. A brit lap a francia elnök hét évét is elemzi, szerinte Macron példája azt mutatja, mi történik akkor, ha a libereralizmust megfosztják az erkölcseitől és az értékeitől. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A magyar vezetés szerint a ki nem fizetett egymilliárd euró mögött a „baloldali brüsszeli bürokrácia” van, mert az nem kedveli a Orbán-kabinetet. Bóka János Európa-miniszter pár napja azt bizonygatta, hogy a magyar fél minden feltételnek eleget tett a pénz kifizetéséhez, írja a német lap.
A megválasztott elnök éppen most bontja le azt a rendszert, amely biztonságot nyújt az országnak, és ennek minden amerikai meg fogja inni a levét – mutat rá Stephen Hanson, a Virginiai Állami Egyetem, illetve Jeffrey Kopfstein, a Kaliforniai Egyetem professzora.
Arról, hogy Ukrajnán keresztül nem érkezik már orosz gáz Európába, a The New York Times mellett a The Independent, a The Daily Telegraph és a The Times is beszámolt. Magyarország számára elszállt 1 milliárd eurónyi uniós támogatás, írja a Die Welt. Az ukrajnai béke Putyin végét jelentené, jelenti ki a Süddeutsche szerzője. A Nyugatnak hibrid ellentámadással kellene reagálnia az orosz hibrid hadviselésre, írja Max Boot a The Washington Postban. A közelgő Trump-elnökség elébe tekint a Financial Times.
Mármint az EU soros elnöki székéből. A Tegyük ismét naggyá Európát! szlogen a lap véleménycikke szerint tudatos provokációval ér fel, hiszen egyetlen más uniós vezető sem okozott annyi kárt az utóbbi időben a közösségnek, mint a magyar miniszterelnök.
Szélsőjobb köszönet Orbán Viktornak, kemény uniós beszólás Moszkvának, bajokat okozhat az orosz gázszállítások leállítása, veszélyeket hordoz Donald Trump újabb elnöksége. Ezek kiemelt témák a világlapokban az új év nyitányán.
Az Európai Unióval folytatott jogállami vitában nem történt kézzelfogható előrelépés, így Orbán Viktor kormánya 2025. január 1-jétől már nem lesz képes lehívni a korábban befagyasztott pénzeknek ezt a részét.
Bár a tőzsdék kitörő örömmel fogadták a republikánus elnökjelölt győzelmét, az amerikai lap cikkének két szerzője, Roberto Foa, a Cambridge-i Egyetem tanársegédje, illetve Rachel Kleinfeld, a Carnegie Békekutató vezető munkatársa visszafogottságot ajánl, mivel a populisták gazdasági mérlege általában siralmas.
Nem lehet sok jóra számítani a horvát államfőválasztás esélyesétől, és nem számíthat sok jóra Robert Fico szlovák kormányfő sem. Ahogy magyar kollégájának is csalódnia kell 2025-ben. Putyin bezzeg 25 év alatt mekkorát alkotott! Válogatásunk a világlapok írásaiból.
Igazi dicshimnuszt kapott a magyar miniszterelnök az év végére.
A szélsőjobboldal előretörése, az ukrajnai háború, a finnek kemény fellépése az orosz árnyékflotta ellen, a globális fenyegetést jelentő Észak-Korea. Témák a világsajtóból.
