A Fidesz és az EU viszonya már jó ideje ingatag, de kifejezetten drámai fordulatot vett, miután a magyar kormány a múlt hónapban átvette a soros elnökséget, írja a lap.
Andreas Bock, az Európai Külkapcsolati Tanács nevű tekintélyes agytröszt Magyarország-szakértője szerint provokáció az EU-val szemben, hogy megnyílt a magyar határ az oroszok és a belaruszok előtt.
Bizonytalanná vált, hogy a jövő hónapban Budapesten tartják-e az eurozóna pénzügyminisztereinek tanácskozását, írja a Politico. Az Euractiv szerint provokáció, hogy a magyar agrárminiszter nyitja meg az EU élelmezésügyi csúcstalálkozóját. A FAZ szerint Putyin ma már kifejezetten ellenségeket kreál. Nyitott a jövő évi lengyel elnökválasztás kimenetele, írja a Financial Times. A Die Zeit szerint a CDU elnöke populista módon lép fel a solingeni merénylet után. Egy francia terrorizmus-szakértő szerint muszlim szélsőségesek új nemzedéke jelent meg a színen. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az európai intézmények, a Bizottságtól kezdve az EP-ig, nap mint nap azt lesik, éppen mit talál ki Orbán a szervezet lejáratására. Oroszország és Kína közben dörzsöli a markát.
Burgenland a mai napig élvezi annak a rendszernek az előnyeit, amelyet a tartomány utolsó first ladyje, Esterházy Melinda dolgozott ki, írja az osztrák lap.
Hét európai bank is fenntartotta oroszországi üzleti érdekeltségeit, nem is ok nélkül, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A német pénzügyminiszter az Ukrajnának folyósított támogatások mérséklését javasolja. A szélsőségesek németországi előretöréséről ír Paul Lendvai a Der Standardban, és ugyanezzel foglalkozik a Guardian külpolitikai elemzője. A zavaros francia belpolitikai helyzetet elemzi a Financial Times.
A magyar miniszterelnök lehetőségeiről beszélgettek hétfőn.
A térség idáig alapvetően egy legfeljebb regionális, ám valójában csupán helyi viszály színtere volt, ám a drámai módon átalakulóban lévő, instabil világrendben fordulatot vehetnek az események, állítja a volt német külügyminiszter.
A kurszki offenzíváról ír az egyik legnevesebb amerikai biztonságpolitikai szakértő, Max Boot a Washington Postban és Gideon Rachman, aki a Financial Times vezető külpolitikai szakírója. Giorgia Meloni Kínától remél megoldást, miután vitába keveredett saját autóiparával, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A The Guardian szerint Izrael és a Hezbollah konfliktusa nyomán nő a végzetes regionális háború veszélye.
Orbán Viktor 2010-es hatalomra kerülése óta sikeresen sakkban tartja a politikai ellenzéket. Most új kihívója jelent meg Magyar Péter személyében. Orbán korábbi ellenfeleitől eltérően neki van egy ütőkártya a kezében.
Ischinger a New York Timesban közölt cikkében három kulcsfontosságú területet jelöl meg, ahol Európának és az Egyesült Államokra közös nevezőre kellene jutnia.
Az amerikai republikánusok két vezető személyisége szembefordult a pártnak azzal az áramlatával, amely magára hagyná Tajvant. A Hezbollah elleni izraeli rakétacsapásról és az arra adott válaszról ír a Wall Street Journal és a Washington Post. A solingeni késes támadást elemzi a Die Welt és a Süddeutsche Zeitung. Ukrajna kurszki hadműveletéről ír a Times. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Gyakran mondják, hogy amikor a jobboldali populisták választásokat nyernek, akkor a politikai közép felé mozdulnak el. Ez az általánosítás azonban képtelenség, amint azt számos európai példa mutatja – írja a jobboldali német lap volt főszerkesztője.
A kurszki ukrán betörés is mutatja, hogy az orosz elnök sebezhető. Németországnak kell pénzt adnia Ukrajna megmentéséhez. Az autokráciák egyre erősödő tengelye jelenti a következő kihívást a Nyugat számára. Nemzetközi lapszemle.
Felejtsük el az utcákon vadul rohanó, pisztolyos robotokat a hollywoodi filmekben – a mesterséges intelligencia valósága sokkal veszélyesebb – figyelmeztet a Yuval Noah Harari történész és a író új könyvében, amelyből elsőként a Guardian közöl egy részletet.
Vlagyimir Putyint bátoríthatja, hogy a német habozás azt üzeni, tartson ki, hiszen nem tart már sokáig a nyugati szolidaritás.
Négy csoportra osztották a világ országait a kutatók, szerintük 33 olyan autoriter rezsim van, amely kifejezetten nagy veszélyt jelent a demokráciára.
Miért kell a választóknak egy olyan jelölt, akit korábban elküldtek? A brit lap Európában keresi a választ a kérdésre, mert Amerikában elnökválasztáson emberemlékezet óta nem fordult elő ilyen.
Külföldön is felkapták a fejüket, hogy mit tesz a magyar kormány a kocsi menekültekkel. Kivágta a biztosítékot a Der Standard szerzőjénél, amit a szlovák kormányfő a prágai tavasz eltiprásának évfordulója alkalmából mondott. Az Economist szerint Kamala Harris megverheti Donald Trumpot, de az még nem látszik, tudna-a kormányozni. Nemzetközi lapszemle.
Magyarország először hagyja, hogy az EU vergődjön az orosz és belarusz vendégmunkásoknak adott vízumkönnyítés miatt, majd hivatalosan tagad – így értelmezi a svájci lap, Pintér Sándor belügyminiszter Brüsszelnek írt válaszlevelét.
