Trump Orbán-rajongásáról ír az Euractiv. A Washington Post a Harris–Trump-vitát elemzi. Cas Mudde szerint a szélsőjobb csak szavakban a munkások védelmezője. A washingtoni Amerikai Német Intézet munkatársa, Eric Langebacher szerint az AfD messze nem olyan veszélyes, mint Putyin vagy Orbán. Kezd hűlni a túlfűtött orosz gazdaság, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az Európai Bíróság ugyan elmarasztalta Magyarországot, amiért az jó egy éven át ársapkát írt elő hét alapélelmiszer esetében, ám az osztrák Spar-hálózat egyelőre nem lélegezhet fel: jó néhány jogi csatát kell még megvívnia az Orbán-kormánnyal. Mindenesetre az ítélet irányadó.
Az Orbán-kormány évek óta semmibe veszi az európai jogot a menedékeljárások ügyében, de lehet, hogy céljait most Németország is átveszi, mármint hogy több ellenőrzéssel szorítsa vissza a migrációt – írja Brüsszelből Bernd Riegert, a DW újságírója.
A Harris–Trump-vitáról ír a Wall Street Journal és a Washington Post. A Barclay’s is csatlakozott a Citi és az Erste véleményéhez, hogy a közeljövőben nehéz idők várnak a forintra. Az Unió energiaügyi biztosa kijelentette, az EU nincs többé rászorulva az orosz földgázra. Az Olasz Külpolitikai Intézet igazgatója szerint véget kell vetni annak, hogy Orbán Viktor blokkolhassa az új EU-tagok felvételi folyamatát. Az izraeli parlament elnöke szerint a gázai háborút addig kell folytatni, amíg el nem törlik a Hamászt a föld színéről. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A lap szerint a párbaj döntő pillanat volt az amerikai választás szempontjából, és történelmi következményekkel járhat.
Az Európai Bizottság is kiakadt a magyar kormány migránsbuszoztatós ötletén. Ukrajnának elfogadható az a megoldás, amelyet a Mol fundált ki a Barátság olajvezeték működésének zavartalanságára. Dominóhatást vált ki, bukásra ítéli a schengeni térséget – a német határellenőrzés visszaállításának veszélyeire figyelmeztetnek több német lapban. Meg kell akadályozni, hogy Oroszország és más lator államok beleavatkozzanak a demokratikus politikába, írja egy neves elemző a Washington Postban. Nemzetközi lapszemle.
Sikerült felhúznia Donald Trumpot, aki vagdalkozni kezdett.
Az egykori Fox News-os műsorvezető feszegeti határait: legutóbb egy olyan történésszel beszélgetett az X-en közvetített műsorában, aki relativizálta a holokausztot.
Stratégiák, trükkök, hibák: miért sikeresebbek a jobboldali populisták több európai országban, mint Németországban? Ennek jártak utána a német lap tudósítói.
A neves amerikai biztonságpolitikai elemző, Max Boot szerint megint szervezkedik az Iszlám Állam. A Wall Street Journal az amerikai elrettentő erő hanyatlásának jelét látja. A Kamala Harris–Donald Trump-vita jelentőségéről ír Gideon Rachman elemző a Financial Timesban. A lap Mario Draghi EU-s versenyképességi tanulmányával is foglalkozik. Ausztria nem lazít menekültpolitikáján, írja a FAZ. Környezetvédők felháborodással fogadták, hogy egy kiszivárgott dokumentum szerint Magyarország soros elnökként azt javasolta, 20 évvel halasszák el a kerozinadó tervezett kivetését. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A francia lap Mahamat Idriss Déby csádi elnök budapesti látogatásával kapcsolatban ír arról, hogy Magyarország 200 katonát küld az afrikai országba.
Benjamin Netanjahu egyszerre igyekszik véget vetni a politikája elleni hatalmas tömegtiltakozásoknak, megbékíteni saját, szélsőjobbos minisztereit, továbbá megakadályozni a Hamász újrafelfegyverkezését, írja Yaakov Katz, a jeruzsálemi független The Jewish People Policy Institute vezető munkatársa.
Európának javítania kell a gazdasági teljesítményén, valamint hiteles geopolitikai tényezőként kell fellépnie, figyelmeztet egy külpolitikai szakértő a Financial Timesban. Putyin talán már hajlandó tárgyalni, ám csakis a saját feltételei alapján, írja a Der Standard. A Neue Zürcher Zeitung szerint Ukrajnában mindinkább egy kézben összpontosul a hatalom és egyre átláthatatlanabbak az erőviszonyok a legfelső vezetésben. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A régóta hivatalban lévő kormányfő országát kívülálló állammá tette Európában. Vajon az erősödő osztrák szélsőjobboldal vezetője, Herbert Kickl követni akarja a példáját? – kérdezi Burkhard Bischof, az osztrák lap munkatársa.
Joe Biden a hidegháborúban, Kamala Harris jóval utána szocializálódott - egy sor fontos kérdésben gondolkoznak ugyan hasonlóan, mégis más az álláspontjuk.
Az amerikai filozófus szerint azonban ha Donald Trump megnyeri az amerikai elnökválasztást, a világ populistái venni fogják az adást.
Orbán Viktor Olaszországban Melonit dicsérte, Christine Lagarde Budapesten kerüli a magyar elnökséget, a kínai rendőrállam karja elérte az Egyesült Államokat.
Sokan hiába dolgoznak, a jövedelmük nem elég lakásbérlésre, így most az ő helyzetük is ellehetetlenült - írja a francia lap budapesti tudósítója.
A berlini Carnegie Oroszország Eurázsia Központ igazgatója, Alekszander Gabujev egy dolgot egyértelműnek tart a kurszki betörés után egy hónappal: a Kreml kész folytatni az inváziót, mert az elnök változatlanul hisz a sikerben.
Erős emberekre szükség van, jelentette ki Trump, hozzátéve, ő maga erőből meg tudna oldani számos nemzetközi konfliktust. A szélsőjobb a német egységet és a Nyugatot fenyegeti, írja a New York Times. Nem lehet csak úgy lezárni az Ukrajnán áthaladó gázvezetéket, jegyzi meg az Economist. Szlovákiában tovább feszül az ellentét a kulturális élet szereplői és a kultuszminiszter között. Egyre jobban kirajzolódnak a multikulturális társadalmak következményei, jelenti ki a Washington Post elemzője. Az ukrán kormányátalakításról ír a Die Welt. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
