Egy új szemüveg kiválasztásakor felpróbálunk öt, tíz, akár húsz keretet. Megnézzük magunkat szemből és oldalról, készítünk egy fotót, kikérjük mások véleményét, majd visszatérünk ahhoz, amelyiket húsz perce már egyszer letettünk. Mindez teljesen érthető: a keretet látjuk, megfoghatjuk, és azonnal el tudjuk dönteni, hogy tetszik-e.
Egyre többen kezelik úgy a szemüveget, mintha az egy egyszerű, bárhonnan beszerezhető kiegészítő lenne. Pedig ezt a hozzáállást akár a látásunk épsége is bánhatja.
Egy közelre, egy másik távolra – ismerős helyzet? A mindennapokban ritkán elég egyetlen távolságra élesen látni, ezért sokan kényszerülnek folyamatos szemüvegcserére. 40 év fölötti újságíróként, a különböző képernyők és felületek között váltogatva magam is ismerem a problémát. Ezért utánanéztem, léteznek-e olyan korszerű megoldások, amelyek többféle látásigényt is képesek egyszerre kiszolgálni – kényelmesen, kompromisszumok nélkül. Spoiler következik: léteznek.
Ahogy sokan a halat szinte csak karácsonykor fogyasztják, a lencséből készült ételek újévkor értékelődnek fel. Január elsején szinte kötelező lencsét enni, különben a babona szerint nem áll pénz a házhoz. Bár semmilyen módon nem bizonyított, hogy meg lehet gazdagodni egy kiadós lencsefőzelék elfogyasztásától, mégis minden évben készítjük, mellé pedig sertéshús dukál, hiszen a disznó kitúrja a szerencsét. Itt van minden, amit a lencséről tudni érdemes.
Üveg helyett ultravékony fémből készítettek lencsét az objektívekhez az amerikai Pennsylvaniai Egyetem mérnökei, és úgy tűnik, működik a megoldásuk.
Kevesebb sertéshúst kellene fogyasztaniuk a dánoknak, mert így is a világátlag kétszeresét fogyasztják sertésből, marhából és tejtermékekből. Csak így teljesülhet a dán klímavédelmi stratégia.
A Meta előszeretettel vásárol fel kisebb, csúcstechnológiákat fejlesztő vállalatokat, így történt ez 2014-ben az Oculus esetében is. Most egy újabb, okosszemüvegekkel foglalkozó vállalatot kebelez be a Luxexcel személyében.
Az amerikai Princeton Egyetem mérnökei az alapjaitól kezdve teremtették újra a fényképezőgépet. Az eredmény igen meggyőző lett.
A telefonok képernyője után a készülékek kameralencséit is erősebb védelemmel látja el a Corning. Az újonnan fejlesztett Gorilla Glass DX-nek azonban más előnye is van.
Korszakalkotó technológiaváltásnak köszönhető a fejlesztés, amelyre óriás techcégek is felfigyeltek.
Könnyen meg tudunk feledkezni arról, mennyire fontos, hogy lássunk. De gondoljon arra, hogy a környezetéből érkező ingerek 80%-át a szemén keresztül észleli – ezt a tényt ismerve máris felértékelődik ez az egyébként természetesnek tűnő „adottság”.
A szférikus aberráció problémáját már az ókori matematikus Dioklész is ismerte, ám azóta egyetlen fizikus sem tudta orvosolni. Most egy mexikói tudós rukkolt elő valamivel, ami a fényképezőiparra is nagy hatással lehet.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2050-re minden második ember szemüveges lesz, de a piac már most is dinamikusan bővül.
Fényes pályafutása a nincstelenséggel kezdődött. Mert persze, hogy az ősidőktől kezdve a szegények eledele volt a lencse, ami nélkül nem köszönthet be az új esztendő. Legalábbis, ha direkt nem akarjuk kivívni magunk ellen a sorsot.
A világ legvékonyabb optikai lencséjét alkották meg ausztrál kutatók, akik ezzel forradalmasíthatják a nanotechnológiát.
Újévkor nálunk mindenki lencsét eszik, hogy gazdag legyen, de legalábbis ne sovány pénztárcával szűkölködjön. Meg persze a lencsét azért is eszik a népek, hogy ne csak gazdagok, hanem szerencsések és szépek legyenek. De máshol a világon vajon miket esznek az emberek, hogy boldog újévük legyen?
Többek között a zöld puy lencse és a különféle gombák a kedvenc alapanyagai Régis Marcon, három Michelin-csillagos séfnek, akinek ételkreációit jövő héttől az Air France légitársaság hosszú távú járatain is meg lehet kóstolni.
Ízes hiedelmeink egyike, hogy az új esztendő első napján mindenképpen lencsét kell ennünk, ha nem akarunk egész évben üres zsebbel tengődni. A szerencsehozó, pénzcsináló lencse nem volt azonban mindig ilyen jó hírű.
Lencsét enni az év első napján kötelező: nehogy már pont a saját szerencsénket pénecoljuk el. Ha mégsem hozná meg a várva várt bőséget és gazdagságot, legalább nem mi leszünk a hunyók.
Olyan háromdimenziós köpenyt hoztak létre német és brit kutatók, amellyel láthatatlanná tettek egy tárgyat - számolt be az amerikai Science tudományos magazin csütörtökön. A felfedezés nyomán lehetségessé válhat a jövőben, hogy nagyobb objektumokat is láthatatlanná tegyenek, bár a kutatók hangsúlyozzák, hogy jelenleg még nem foglalkoznak a további alkalmazásokkal.
