Tizenhárom évre ítélték el a nyíregyházi csecsemőgyilkos anyát, akit a méhlepénye alapján azonosítottak
A kisfiának a holtteste sosem került elő.
A kisfiának a holtteste sosem került elő.
Sokkal súlyosabb büntetést kért a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség arra a nőre, akit 13 év fegyházra ítélt a Nyíregyházi Törvényszék nem jogerősen azért, mert három évvel ezelőtt megölte az újszülött gyermekét.
Ritka eset, hogy valaki elfogyassza azt, ami valamely testnyílásán át távozott, és amit általában fölösleges, kidobandó dolognak tartanak. És hogy erre még üzletet is lehessen építeni? Pedig erről van szó.
Az írországi Cork Egyetemen kutató Jens Walter és csapata arra a megállapításra jutott, hogy a korábbi feltételezések tévesek voltak, és a magzat sem baktériummal, sem vírussal nem találkozik az anyaméhben.
A kutatói azt vették észre, hogy az általuk megvizsgált placenta nemcsak emberi sejtekből állt, hanem szervetlen anyagokból is
Újdonsült édesanyák placentáján részecskeszennyeződést, koromszerű lerakódást figyeltek meg.
Brit anyák méhlepényében találtak rá a kutatók az apró szemcsékre, elsőként szolgáltatva közvetlen bizonyítékot arról, hogy a légszennyező részecskék képesek a várandós nők szervezetén áthaladva a méhlepényt is elérni.
Különleges eljárással, méhlepény segítségével gyógyulhat a moszkvai Nagyszínház balettjének művészeti igazgatója, akit savval támadtak meg, és súlyosan megsérült mindkét szeme.
A magzatnak az anyaméhen belüli halálát leggyakrabban a terhesség alatt fellépő valamilyen szövődmény okozza, például a méhlepény rendellenes működése a tudomány által kevéssé tanulmányozott jelenséget vizsgáló két amerikai tanulmány szerint.
Robin Van Persie, az Arsenal holland támadója Szerbiába utazott, hogy részt vegyen egy újfajta kúrán, melynek csodaszámba menő hatást tulajdonítanak. Az eljárás: folyékony méhlepényt csöpögtetnek a sérült bokájára.