szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az írországi Cork Egyetemen kutató Jens Walter és csapata arra a megállapításra jutott, hogy a korábbi feltételezések tévesek voltak, és a magzat sem baktériummal, sem vírussal nem találkozik az anyaméhben.

Pontatlanok az eddig ismert tudományos megfigyelések arra vonatkozóan, hogy a magzatok szervezetében már születésük előtt az anyaméhben is jelen vannak baktériumok – állapította meg egy új nemzetközi vizsgálat, amelyet a Nature című folyóirat ismertetett.

Hosszú ideje folyik vita arról, hogy az emberi szervezetben mikor telepszenek meg vírusok, baktériumok és más mikroorganizmusok. Korábbi tudományos kutatások arra jutottak, hogy normális körülmények között már az emberi méhlepényben és a magzatvízben is jelen vannak baktériumok. Ha ez valóban így lenne, akkor az jelentősen befolyásolhatná a gyermekgyógyászatot, és felülírná az immunológia és a reproduktív biológia számos bevett alapelvét.

A magzati mikrobiomra, azaz a szervezetben lévő mikroorganizmusok összességére vonatkozó eddigi tudományos bizonyítékok pontosságának ellenőrzésére hozott létre az írországi Cork Egyetemen kutató Jens Walter professzor egy összesen 46, különböző tudományos területeken tevékenykedő szakértőből álló nemzetközi csoportot.

A szakértői csoport egyhangúlag arra jutott, hogy tévesek voltak a korábbi következtetések, és az egészséges magzat valójában steril, szervezetében nincsenek jelen baktériumok. Korábban azért juthattak ezzel ellentétes következtetésre, mert a vizsgált minták szennyeződhettek a hüvelyi szülés, a kórházi eljárások vagy a laboratóriumi tesztelés folyamata során.

4D-s ultrahangképek szerint a méhben lévő baba mosolygó arcot vág, ha az anya répát eszik

A zöldséget nem mindenki szereti, többen pedig egyenesen undorodnak bizonyos fajtáktól. Úgy tűnik, hogy ez a magzatok esetében is igaz lehet.

Az új tanulmány szerzői szerint fontos lenne, hogy további kutatásokat szenteljenek az anyák és az újszülöttek mikrobiomjának, valamint a méhlepényen átjutó metabolitok, vagyis anyagcseretermékek vizsgálatára. Utóbbiak abban játszanak fontos szerepet, hogy felkészítsék a magzatot a születés utáni életre, immár a mikrobákkal teli külvilágban.

Jens Walter úgy nyilatkozott, hogy ez az új konszenzus irányt adhat a szakterületnek a továbblépésre, hogy a leghatékonyabb módon hangolják össze a további kutatásokat. „Az a felismerés, hogy a magzat steril környezetben él, megerősíti azt az elképzelést, hogy a baktériumok először a születés alatt, valamint közvetlenül a születés után telepszenek meg az újszülött szervezetében, tehát erre a területre kell összpontosítani a mikrobiommal kapcsolatos terápiás kutatásokat” – mondta Walter.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!