Ma még elsősorban maghasadásra támaszkodnak az atomerőművek a villamos energia előállításánál, azonban egy másik jóval hatékonyabb módszer, a magfúzió is kezd lassan kilépni a kísérleti szakaszából. Abban, hogy mihamarabb teljes értékű megoldássá váljon, a mesterséges intelligenciának lehet nagy szerepe.
A hasadóanyag szabályozott láncreakcióját nem az ember találta ki. A természet már sokkal korábban megmutatta, maga is képes erre a bravúrra.
A fúzió és a hasadás előnyeit egyesítő hibrid erőmű építését tűzte ki célul Kína, mely az ország várakozásai szerint az évtized végére már működésbe is léphet.
Németország és Kína is kísérletezett már olyan atomreaktorral, ami képes akkor is lehűteni a magját, ha nincs külső energiaforrásból működtetett hűtőrendszer kapcsolva rá. Kínai tudósok minap számoltak be arról: sikerült.
A Rolls-Royce megmutatta, hogyan nézne ki az az atomreaktor, ami a jövőbeni űrhajók hajtóműveként szolgálna. A cél, hogy a jelenlegi 6–7 hónap helyett hetek alatt lehessen megtenni a Föld–Mars-távolságot.
Az eredetileg a Science magazinból származó hír alapján több magyar sajtótermék is megírta, hogy "maghasadásra utaló jeleket" tapasztaltak a 35 éve balesetet szenvedett csernobili 4. reaktor romjai alatt. A téma elég "nagyot ment" a sajtóban, nézzünk kicsit utána, miről is van szó. Röviden: a hír és a megnövekedett kockázat igaz, csak egy kicsit másként, és nem egy friss esemény által.
Az ukrán szakemberek szerint az egykori atomerőmű egyik alagsori helyiségében kiugróan magas a sugárzás szintje, ezért már azon dolgoznak, hogy valahogyan lecsökkentsék a neutronok számát.
Tanulmányban részletezték mérföldkövet jelentő magfúziós kísérleteiket azok az amerikai kutatók, akiknek először sikerült több energiát nyerni a fúzióból, mint amennyit abba belefektettek.
