Az Európa Tanácson belül működő Államok Csoportja a Korrupció Ellen nevű testület (GRECO) pénteken sajtóközleményben sürgette, hogy Magyarországon hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek alkalmasak a magas rangú állami vezetőket – a miniszterelnököt, a minisztereket, a politikai államtitkárokat, a politikai tanácsadókat, a miniszterelnöki megbízottakat, valamint a rendőrséget és a Nemzeti Védelmi Szolgálatot – érintő korrupciós ügyletek megakadályozására.
A kormánypártiak nagy része elhiszi a kormányzati mantrát arról, hogy a "brüsszeli szankciók" nem működnek, és azt is, hogy az ellenzék háborúba sodorná az országot. Bár Putyint sem kedvelik a fideszesek, az Európai Bizottság elnökét még nála is jobban utálják. A Policy Solutions kutatása azt mérte, hogy a magyarok többsége szerint a helyünk nyugaton van, de két év alatt a duplájára nőtt azok aránya, akik Oroszországhoz közelednének.
Immáron hazánkból is elérhető a böngészős változatnál kényelmesebb használatot ígérő ChatGPT-mobilapp iPhone és iPad készülékekre. A chatbot üzent is a hvg.hu olvasóinak.
Herbert Kickl, a vezető kormányzati pozícióra aspiráló Osztrák Szabadságpárt vezetője nemrég Budapesten találkozott szellemi tanítómesterével, Orbán Viktorral, és nem is csinált titkot abból, hogy példaképnek tekinti a magyar modellt, írja Matthew Kartnitschnig, a lap szerkesztője.
Korábban Lengyelország szorgalmasan koppintotta a magyar modellt, de ez megváltozott - írja a külföldieknek szóló német közszolgálati médium szerzője, Keno Verseck.
Elvitelre - a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk – csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten előretör a kendőzetlen orosz propaganda a magyar lakájmédiában, a szélsőjobboldal Ausztriában, és a finn-amerikai csapatok a NATO-hadgyakorlaton.
Orbán Viktor uniós és NATO-tagságunkat bocsátja áruba, hogy szolgálhassa Kína külpolitikai érdekeit, ráadásul a Kínával szemben szigorodó uniós külpolitika egyre fontosabbá teheti őt a nagyhatalom számára. A vétókért cserében hasznot vár az autoriter rezsimmel kötött üzletekből.
Semleges vendéglátó, aki az unió munkájának folytonosságáért felel – röviden így lehetne összefoglalni az EU soros elnökségének feladatait. Magyarországra 2024 második félévében kerül sor, az Európai Parlament azonban csütörtökön nagy többséggel szavazta meg azt az állásfoglalást, amely megkérdőjelezi, hogy alkalmas-e rá. Ez legfeljebb politikai nyomásgyakorlásnak jó, és kérdéses az is, hogy a jövő évi EP-választásokat követő változások idején mekkora mozgástere lesz a magyar elnökségnek.
A külföldi cégek nyomás alá helyezése napirenden marad az EU-ban, erről is beszélt Daniel Freund német zöldpárti képviselő magyarországi látogatása után. A soros magyar uniós elnökség egyre több aggályt vet fel.
Továbbra is feszült a helyzet a többségében szerbek lakta Észak-Koszovóban, ahol hétfőn véres zavargás tört ki az albán nemzetiségű polgármesterek kinevezése miatt tüntető szerbek és a KFOR-erők között. A helyi szerbek a magyar békefenntartókat vádolják az összecsapások kirobbantásával, így Zvecsanban annak ellenére sem jó magyarnak lenni, hogy az Orbán-kormány igazi jó barátnak és szövetségesnek tartja Szerbiát és a szerbeket.
A héten tartják Moldovában az Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezésére létrejött Európai Politikai Közösség (EPK) második csúcstalálkozóját. A kezdeményezés nagyot merít, de éppen ezért lehet jövője. Az EU-ban Magyarország arra rendezkedik be, hogy blokkolni tudja a közös uniós fellépést olyan kérdésekben, amelyek veszélyeztetik Orbán Viktor hatalmát. A kettő közötti különbség jól megmutatja, hogyan érti félre a Fidesz, miként működik az Európai Unió, amikor problémát kínál megoldás helyett.
Bár a lengyel kormány látszólag török kottából játszva igyekszik kiebrudalni a politikából az ellenzék vezetőjét, a demokráciák idővel kimetszik az ehhez hasonló vadhajtásokat – véli Wojciech Przybylski, a Visegrad Insight főszerkesztője. A lengyel politikai szakértőt a „Lex Tuskként” elhíresült törvényről, a török választásokról és a koszovói feszültségről kérdeztük, valamint arról, hogyan lehet megőrizni Európa demokratikus biztonságát az autoriter térhódítás idején. A teljes beszélgetés meghallgatható podcastként is, angolul.