A dobogó legfelső fokára került a magyar gazdaság 2022-ben az EU-ban: a novemberi 23,1 százalékos éves infláció a legmagasabb az unióban. Sikerült a balti államokat is megelőzni, ráadásul a következő két-három hónap további emelkedést hozhat.
Míg az ukrán vezetés arról beszél, hogy a Volodimir Zelenszkij államfő által aláírt kisebbségi törvény EU-konform, az orosz agresszió áldozatává vált országban élő kisebbségek úgy vélik, a státuszukat szabályozó új rendelkezés több korlátozást tartalmaz, mint az eddig érvényben lévő, 1992-ben elfogadott törvény. Az új törvények elfogadása már csak azért is fontos Kijev számára, mert a jogrend átalakítása volna az egyik fő feltétele az ország gyors EU-csatlakozásának.
A magyarok nem szeretik, ha valaki kívülről beleavatkozik az ügyeikbe – a RIA orosz állami hírügynökség szerint ez az egyik fő oka annak, hogy az Orbán-kormány inkább Moszkva, mintsem Brüsszel felé fordul. A diszkrét zsidózásba torkolló cikk szerint a másik ok az, hogy a „nemzeti-konzervatív, antikommunista és keresztény” Orbánnak könnyebb közös hangot találnia Moszkvával, mint a LMBTQ- és egyéb liberális agendát toló EU-val. Az is kiderült, hogy 1956 az egykori nácik szélsőjobboldali lázadása volt.
Január elseje van, nem december 31. Nem előkotorni próbáltam valami jót, hanem kihasználni a pillanatot, amikor még megvan a remény illúziója, hogy valami mégis csak változhat ebben az országban.
Mindeddig az ukrán kormány erőteljesen korlátozta a kisebbségek jogait, azonban az uniós csatlakozás érdekében most hajlandóak enyhíteni a korábban elfogadott törvényeken.
2022-ben egy lépéssel sem lettünk közelebb ahhoz, hogy Magyarország kevésbé legyen lábszagú, a józanságunkat viszont segít megőrizni, ha sírás helyett nevetünk, és ha nem engedjük el a demokráciába vetett hitünket.
Közel egyórás dokumentumfilmben mutatja be a HVG360, miként változott meg Magyarország külpolitikája az elmúlt tíz évben, miként lett az ország saját szövetségeseivel kritikus és konfrontatív, míg a Kelettel, elsősorban Oroszországgal, simulékony. A december 30-tól a HVG360-on megtekinthető videóban munkatársaink a múlt diplomáciai történéseire rálátó szereplőket szólaltattak meg.
Anyagilag jól járhat Palkovics László a munkahelyváltással, a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó cégnél, amelynek a vezérigazgatója lett, csúcsminiszteri fizetést kaphat az alapítói határozat szerint a vezető.
Tavaly óta negyedére csökkent a különbség a magyar és az olasz árak között lidls bevásárlások alapján.
Elhunyt Valenta László nyugalmazott rendőrtábornok, Pintér Sándor egykori kabinetfőnöke és bizalmasa – értesült a hvg.hu.
A gazdaságfejlesztési miniszter megtilthatja a tulajdonszerzést, ha az érintett cég EU-n kívüli külföldi kormánytól függ, vagy veszélyeztetheti a közbiztonságot.
Évtizedek óta próbálnak tenni valamit a kormányok, hogy megállítsák a népességfogyást, nem túl nagy sikerrel. A Tárki Társadalmi riportja azt vizsgálta, mennyire számít a kormány politikája a gyerekvállalás ösztönzésében, és arra jutott: a harmadik gyerekek megszületését segítheti a családpolitika, az első gyerekvállalásnál nem annyira fontos kérdés, mit tesz az állam.
Magyarország évek óta nem önellátó burgonyából.
A jelenségnek elsősorban a drogtúladagolások és a járvány az oka.
Az ársapkák pusztító hatása. Novák Katalin államfő lett. Megemelték a politikusok bérét. Iványi Gáborék számára továbbra sincs igazság. Felidézzük 2022 első negyedévének hazai eseményeit.
A történészek fák évgyűrűinek vizsgálata során jutottak arra a megfigyelésre, hogy a hun népek az éghajlatváltozás okozta stresszre erőszakos portyázással reagáltak, hogy túléljenek.
