A köztársasági elnök Járai Zsigmondot nevezte ki hat évre a Költségvetési Tanács (KT) tagjává és vezetőjévé. Erre azok után kerülhetett sor, hogy a kiüresített és átalakított testület éléről Kopits György lemondott.
Nem arról van szó, hogy a minisztériumi apparátus ne tudná, hogyan is kell a költségvetést megtervezni. Valószínűleg Matolcsy és csapata keverték össze vágyaikat az előrejelzés műfajával - írja a Véleményvezér blog annak kapcsán, hogy a kormány által nemrégiben bejelentett 250 milliárdos stabilitási alapra valójában azért volt szükség, mert a költségvetés tervezésekor egyszerűen elszámoltak valamit.
A miniszterelnök március 15-ére ígérte, hogy a nyilvánosság elé áll azzal a reformcsomaggal, amely a költségvetés fenntartható pályára állítására hivatott. Vajon változtatni fog ez valamin, vagy a kilábalásunkhoz sokkal több kellene? Az utóbbi napokban csak a kétségek gyűltek.
A Magyar Hírlapnak nyilatkozó volt pénzügyminiszter nem látja az indokát a 250 milliárdos stabilitási alapnak.
A volt kancelláriaminiszter szerint a miniszterelnök hétfőn a parlamentben megpróbálta egy hónappal elodázni, hogy "brutális megszorításokat" jelentsen be.
Nem tárgyaltak az Európai Unió pénzügyminiszterei az egykori egyiptomi vezetők számláinak befagyasztásáról.
A magyar kormány a héten tárgyalja első olvasatban a szerkezeti reformok programját - közölte a nemzetgazdasági miniszter kedden Brüsszelben.
A harmadik Orbán-beszédből sem kaptunk semmi konkrétumot a jövőre vonatkozó tervekkel kapcsolatosan, ugyanakkor egy újrahangszerelt évértékelőt és szokatlanul parázs vitát láthattak mindazok, akik követték a hétfői parlamenti ülés történéseit - olvasható a Politika 2.0 blogon.
Orbán Viktor tegnapi parlamenti beszéde nem hagyott maga után semmivel sem kevesebb kérdőjelet, mint amennyi elhangzása előtt ágaskodott. Ki-ki vérmérséklete szerint értékelheti: nagyon jól titkolják, hogy melyek lesznek a nagy átalakítási intézkedések, vagy fogalmuk sincs. Valószínűbbnek tűnik azonban, hogy március 15-én sem lesz nagy leleplezés, nincs ugyanis egyetlen, de mindent megoldó csodafegyver. Ezért Matolcsy az aprómunka hosszú listáját húzhatja elő a selyem alól.
A FigyelőNet interjút készített Oszkó Péter volt pénzügyminiszterrel, akit a jelenlegi nemzetgazdasági tárcavezető, Matolcsy György állításáról is megkérdeztek, miszerint Oszkóék meghamisították volna a 2010-es költségvetést.
Döntött a kormány a stabilitási tartalék létrehozásáról: a 250 milliárdos csomag legnagyobb tételét az teszi ki, hogy a kabinet a közvetlenül irányítása alá tartozó szervezeteknél, így a minisztériumoknál is mintegy 187 milliárd forintot zárol.
A Világgazdaság úgy tudja, sem formálisan, sem informálisan nem kérte ki a kormány a Befektetői Tanács véleményét az elmúlt hetekben e kérdésekről.
Matolcsy György a Magyar Nemzetben csütörtökön megjelent írásában újólag megerősítette azt az álláspontját, hogy az előző kormány által benyújtott 2010-es költségvetés hamis számokon alapult, és úgy véli: Bajnai Gordon és Oszkó Péter ezzel ellentétes állítását megfogalmazó közleményükben saját magukat cáfolták meg.
Az olyan fontos gazdasági mutatók, mint pl. a gazdasági növekedés, az államháztartási hiány és az adósságállomány, továbbá az infláció alakulása csak a teljes társadalmi-gazdasági program tükrében, rendszerszemlélettel vizsgálhatók. A teljes rendszer együttes sikeressége javítani, kudarcai pedig rontani fogják ezeket a gazdasági mutatókat is. Kockázatok persze vannak. Én azonban máshol látom azokat, mint a „mainstream” szemléletű közgazdászok—vélekedik Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár.
A stabilitási alapot csak akkor használja fel a kormány, ha a lehetséges kockázatok valódi gondot okoznak. Ha mégsem kell az elkülönített keretet igénybe venni, az az év végén visszakerül a költségvetésbe.
Az Európai Bizottságtól és a Nemzetközi Valutaalaptól felvett hitelt az Orbán-kormány jövőre kezdi visszafizetni az NGM szerint.
A kormány eddigi intézkedései a GDP 1 százalékának megfelelő egyenlegjavulást jelentettek. Ennek nagyjából fele - az elmulasztott intézkedések miatt - viszont már egyenlegromlás, amit a kormány csinált – mondta Oszkó Péter a Klubrádió Reggeli Gyors című műsorában.
Az MSZP szerint a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium "ön- és közveszélyes" magatartást tanúsít azzal, hogy "képtelen szembenézni a tényekkel, és hideglelést kap a kritikától".
Mint beszámoltunk róla, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Brüsszelben 250 milliárdos krízisalap létrehozására tett javaslatot a miniszterelnöknek. Elemzői vélemények szerint a nemzetgazdasági miniszter már a hó végi Orbán-bejelentések elé gördítette ki az első tekercs szőnyeget.
A Jobbik szerint Matolcsy György lejjebb adott várakozásaiból: a nemzetgazdasági miniszter az egy hónappal ezelőtt 2014-ig megjósolt 400 ezer munkahely helyett már csak 300 ezer új állással számol. Az ellenzéki párt ezt is túlzónak tartja.
