„Egyértelműen azzal a felhatalmazással és küldetéstudattal érkezett, hogy ő majd elintéz mindent a Librin belül, én pedig kisebbségi tulajdonosként álljak szépen félre” – mondta Halmos Ádám.
A Hitel kiadójának tulajdonosa a NER által bekebelezett Libri–Bookline Zrt., amelyben többségi tulajdonos a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC).
Artur Szuskovnak, a budapesti orosz követség harmadtitkárának csak a választási vereség után adták ki az útját.
A választás után „erőteljes agresszivitást” emlegetett az MCC, most már a tehetséggondozó programjukban részt vevők érdekeire hivatkozva békülékenyebb hangon egyeztetésre hajlik a Tisza-kormánnyal, hogy forrásai egy részét megtarthassa.
A gyógyszergyártó korábban jelezte, hogy hajlandó eleget tenni a leendő kormányfő kérésének, hogy elhalassza az MCC-nek járó osztalék fizetését, amíg az alapítványi egyetemek ügye nem rendeződik. A halasztás jogszerűségéhez azonban az érintett alapítványok beleegyezése is kellett.
Az MCC alapítványa 10 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a Richterben, ez alapján 12 milliárd forintra lenne jogosult. A cég Magyar Péter kérésére elhalasztaná az összeg kifizetését, de ebbe az MCC-nek is bele kell mennie.
A Mol – és Magyarország – helyzetén az sem segít, ha a Barátság olajvezetéken újraindulnak a szállítások, vagy ha a Horvátországon át vezető Adria-vezeték üzemeltetője, a Janaf, illetve Zágráb esetleg beleegyezik a tengeren szállított orosz olaj továbbításába.
Szalai Zoltán kedden zárt állománygyűlésen nyugtatta a közpénzzel kitömött szervezet munkavállalóit: minden marad a régiben, még ha látják is a törekvéseket, hogy „tönkretegyék az MCC-t”. A HVG információi szerint azonban nagy az aggodalom az MCC-nél, és Orbán Balázs széke is enyhén szólva inog.
Miben különböznek a kormánypárti és az ellenzéki posztok? Miért tartja úgy a szakértő, hogy Magyarországon a hallucináció állapotában várjuk a választást? Mik a jelei annak, hogy bajban van a gazdaság, és mire nem sajnálja a pénzt a kormány? Válogatásunk a világlapok Magyarországról szóló cikkeiből.
Mire gondolt vajon Szalai Zoltán, amikor a Tisza Párt programja alapján a Mathias Corvinus Collegium ellehetetlenítéséről írt, és mire gondolt akkor, amikor az ez elleni védelmi intézkedéseket ígért?
Nagyjából 150 diák részére szerveztek exkluzív beszélgetést a miniszterelnökkel, ahova csak az előre regisztrált, megszűrt hallgatókat engedik be. Tőlük azt kérték, kezeljék bizalmasan a látogatás hírét, és küldjék el előre, mit kérdeznének Orbántól.
„Többször is bevittek a rendőrök, és megvertek. Hála Istennek! Ez csinált belőlem embert”– jelentette ki Nagy Feró a hétfői, MCC-ben szervezett „Forr a dalom – a zene társadalomformáló ereje” című beszélgetésen, ahol egy ideig kényesen kerülték a „mocskosfideszezést”, de aztán mégis terítékre került.
Hosszú huzavona után közzétették a szervezet átláthatósági jelentését.
A megbízást NER-közeli cégek szerezték meg.
A cselekvőképes Unió végét jelentené, ha bármi is lenne a Mathias Corvinus Collegium, illetve a lengyel ultrakonzervatív agytröszt, az Ordo Iuris javaslatából, vagyis, hogy a gazdasági szövetség szintjére fokozzák le az európai integrációt. Ezt fejti ki vendégkommentárjában Paul Schmidt, az Osztrák Európa-politikai Társaság főtitkára.
Orbán Balázs és a felügyeletére bízott MCC hazugsággal vádolja a HVG-t, pedig saját számaikkal állnak konfliktusban. És miközben vádaskodnak, tartoznak a közpénzzel kitömött elitképző részletes adataival.
A keresztény-konzervatív értékrendet közvetíteni akaró Mathias Corvinus Collegium valamiért úgy gondolta, profiljába illik az ezotéria népszerűsítése.
Az Orbán Viktort képviselő ügyvédi irodának, Novák Katalin egykori alapítványának, a macsóizmus hazai prófétájának és jachtkluboknak is milliós támogatások jutottak az állami tulajdonban lévő MVM Energetikai Zrt.-től – értesült a HVG.
Forgatókönyvet vázolt fel a kormányközeli intézet a nem szimpatikus civilek megregulázására.
Az Orbán-kormányt érő nemzetközi kritikák erőszakosabbak, mint bármelyik magyar kormányzati kampány, az MCC-ben pedig magas szintű a véleménynyilvánítás szabadsága – vallja Rodrigo Ballester, a közpénzzel és részvénycsomagokkal kistafírozott kormányközeli think tank tanára, aki 15 év uniós munka után váltott magyarországi karrierre. Az öt nyelven beszélő szakember magyarul még nem tud, az Orbán-kormány miniszteri biztosaként a kutatás és a felsőoktatás „nemzetköziesítéséért” felel. Mi volt a legnagyobb kultúrsokk, ami itt érte? Miért ezek „élete legjobb évei”? HVG-portré.
