Miért érdemes minden középkorú férfinak ellenőriztetni a tesztoszteronszintjét? Hogyan csökkenthető a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázata? Miért van olyan rossz híre a sztatinoknak, és mi történik, ha kezeletlenül marad a magas vérnyomás és koleszterinszint? Minden kiderül a Kösz, jól! legfrissebb adásából, amely a férfiak egészségéről szól.
Mit tegyünk, ha megkapjuk a laborleletet, és az egyes értékek mellett csillagokat vagy felkiáltójeleket látunk? Mennyire viheti félre a pácienst, ha a mesterséges intelligenciával elemezteti az orvostól kapott leleteit? Kappelmayer János professzor segít eligazodni a diagnosztika útvesztőiben.
Magyarországon a kívántakhoz képes még mindig sokkal alacsonyabb arányban vesznek részt a felnőttek az ingyenesen elérhető, ajánlott szűrővizsgálatokon. Pedig a legtöbb semmilyen kellemetlenséggel nem jár, rövid időt vesz igénybe, cserébe viszont az életünket is megmentheti. A Kösz, jól! legújabb adásában a szűrésekről beszélgettünk. Meghívott vendégeink dr. Szentpáli Zsófia belgyógyász-kardiológus szakorvos és Fazekas-Pongor Vince megelőzés-orvostani és népegészségügyi szakorvos voltak.
Az új amerikai koleszterinajánlások szerint egyeseknél már 30 éves kor körül érdemes komolyabban venni az LDL-koleszterinszintet. Ez elsőre korainak tűnhet, valójában azonban egy régóta ismert problémát tesz hangsúlyosabbá. A szív- és érrendszeri kockázat nem akkor kezdődik, amikor először találjuk magunkat szembe egy rossz lelettel, hanem jóval korábban, hosszú évek alatt épül fel. Ezért félrevezető csak akkor foglalkozni a koleszterinnel, amikor az értékek már látványosan rosszak, vagy megjelennek az első tünetek.
Jóval sokrétűbb lehet egy Covid-19-gyógyszer, mint eddig gondolták: a betegség kezelése mellett a megelőzésben is jeleskedik egy vizsgálat szerint.
A magas vérnyomás sokáig nem okoz látványos tüneteket, miközben folyamatosan terheli a szervezetet. A szívet, az ereket, a vesét és akár a látást is károsíthatja, míg az érintett gyakran teljesen egészségesnek érzi magát. A magas vérnyomás világnapja jó alkalom arra, hogy ne csak a veszélyekről beszéljünk, hanem arról is: a hipertónia sok esetben megelőzhető, és még kialakult állapotban is rengeteget számít az életmódváltás.
A Magyar Kardiológusok Társaságának 2026. május 7–10. között Balatonfüreden rendezett kongresszusán Dr. Vértes András, a Dél-pesti Centrumkórház kardiológusa és az MKT Prevenciós és Rehabilitációs Munkacsoportjának vezetője arról beszélt, hogy 70 év felett a kardiológiai prevenció célja már nem pusztán az infarktusok és stroke-ok számának csökkentése. A tét az, hogy az ember meddig marad önálló, terhelhető és döntésképes.
A hosszú élet titkát sokáig a génekben vagy az életmódban kerestük. Most egy meglepően egyszerű mérőszám került reflektorfénybe: hogy milyen erősen tudunk megszorítani valamit a kezünkkel. A fogáserő valóban összefügg az élettartammal és az általános egészségi állapottal – de nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk. Nem a markunkban van a hosszú élet kulcsa, hanem abban, amit a markunk ereje valójában jelez rólunk.
Peter Attia szerint az öregedés igazi kérdése nem az, hány évig élünk, hanem hogy az utolsó évtizedünkben mennyi marad meg az erőnkből, a szellemi frissességünkből és az önállóságunkból. A longevity egyik legismertebb orvosa azt állítja: nem akkor kell elkezdeni foglalkozni a testünk tartalékaival, amikor már fogynak, hanem évtizedekkel korábban. De miközben Attia sokaknak adott új nyelvet az egészséges öregedéshez, a módszereit és közéleti hitelességét is érdemes kritikusan nézni.
Az emlőrák életkori kockázatának növekedése régóta ismert jelenség, biológiai hátteréről azonban meglepően keveset tudtunk. Egy friss kutatás most minden eddiginél részletesebb képet ad arról, hogyan alakul át az emlőszövet az évek során, és miért válhat kedvezőbbé a daganatok kialakulása szempontjából különösen a menopauzát követően.
Gyakori vizelési inger, égő érzés és alhasi fájdalom: ezek lehetnek a „honeymoon cystitis”, vagyis a nászutas hólyaghurut tünetei. Azért hívják nászutas betegségnek, mert ilyenkor a párok általában intenzívebb szexuális életet élnek, amely növelheti a húgyúti fertőzések kialakulásának kockázatát. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ez csak az újdonsült feleségek betegsége: ebben a cikkben végigvesszük a legfontosabb tudnivalókat.
Arról, hogy mi vezet a rotátorköpeny sérüléséhez, és mit tehetünk annak érdekében, hogy megelőzzük a bajt, Rimán Ferenc gyógytornásszal és fizioterapeutával beszélgettünk.
A környezeti katasztrófák egy része elkerülhető lenne, ha a kríziskezelés helyett a megelőzés kerülne a fókuszba – ezt vallja a Klarwin Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. Horváth Erikával a környezetvédelmi ipar kihívásairól, a legújabb technológiákról, a jogszabályok hatékonyságáról és a magyar vállalatok szemléletváltásáról is beszélgettünk.
Robbanásszerűen nő a halláskárosult gyerekek aránya világszerte és Magyarországon is. Hazai szakértők kidolgoztak egy hatlépcsős zajkockázati rendszert, és évek óta sürgetik a törvényi szabályozást is, egyelőre kevés sikerrel.
Világszerte mintegy 850 millió ember él valamilyen krónikus vesebetegséggel, miközben a probléma gyakran hosszú ideig tünetmentes marad. Mire a panaszok jelentkeznek, a károsodás sok esetben már előrehaladott. A szakemberek ezért hangsúlyozzák: a vesék védelme elsősorban a megelőzésen, a rendszeres szűrésen, a megfelelő étrenden és az életmódbeli kockázatok csökkentésén múlik. Erre hívja fel a figyelmet minden évben a vese világnapja, amelyet március második csütörtökén tartanak világszerte.
Listába szedték azokat a tényezőket, amikre lehet ráhatásunk.
A bélbaktériumok által termelt egyik vegyület kulcsszerepet játszhat a 2-es típusú diabétesz megelőzésében és kezelésében is – állapították meg az Imperial College London kutatói.
Tömegesen szedett gyógyszer, mégis érdemes megfontolni a megelőzést célzó használatát: van olyan életkor és olyan helyzet, amikor a szív- és agykatasztrófától védő aszpirinnek nagyobb lehet a kockázata, mint a haszna. Érvényes ez a gyógyszer egy hatékonyabb alternatívájára is.
Közvetlenül befolyásolja az életminőséget, a munkaképességet, a párkapcsolatot és akár a nemzőképességet is. A krónikus forma ráadásul makacs: a tünetek enyhülhetnek, majd visszatérhetnek, emiatt az érintettek gyakran érzik úgy, hogy egy véget nem érő harc részesei. Mutatjuk, mit kell tudni a bakteriális prosztatagyulladásról, és azt is, mi lehet a megoldás.
Milyen esetekben lehet indokolt a természetes gyógymódok alkalmazása? Mérhető a mentális terhelés? Hogyan találhatunk vissza a természethez, ha egy nagyvárosban élünk? Ezekről a témákról is szó esett a HVG egészségpodcastjának legújabb adásában.
