#megelőzés

Kösz, jól: Miért nem járunk el szűrővizsgálatokra, ha életet menthetnek?

Magyarországon a kívántakhoz képes még mindig sokkal alacsonyabb arányban vesznek részt a felnőttek az ingyenesen elérhető, ajánlott szűrővizsgálatokon. Pedig a legtöbb semmilyen kellemetlenséggel nem jár, rövid időt vesz igénybe, cserébe viszont az életünket is megmentheti. A Kösz, jól! legújabb adásában a szűrésekről beszélgettünk. Meghívott vendégeink dr. Szentpáli Zsófia belgyógyász-kardiológus szakorvos és Fazekas-Pongor Vince megelőzés-orvostani és népegészségügyi szakorvos voltak.


Már 30 évesen sem mindegy – így változtatja meg a koleszterinről való gondolkodást az új amerikai ajánlás

Az új amerikai koleszterinajánlások szerint egyeseknél már 30 éves kor körül érdemes komolyabban venni az LDL-koleszterinszintet. Ez elsőre korainak tűnhet, valójában azonban egy régóta ismert problémát tesz hangsúlyosabbá. A szív- és érrendszeri kockázat nem akkor kezdődik, amikor először találjuk magunkat szembe egy rossz lelettel, hanem jóval korábban, hosszú évek alatt épül fel. Ezért félrevezető csak akkor foglalkozni a koleszterinnel, amikor az értékek már látványosan rosszak, vagy megjelennek az első tünetek.



A magas vérnyomás az egyik legfontosabb hosszú távú egészségügyi kockázat – szakértői útmutató a megelőzéshez

A magas vérnyomás sokáig nem okoz látványos tüneteket, miközben folyamatosan terheli a szervezetet. A szívet, az ereket, a vesét és akár a látást is károsíthatja, míg az érintett gyakran teljesen egészségesnek érzi magát. A magas vérnyomás világnapja jó alkalom arra, hogy ne csak a veszélyekről beszéljünk, hanem arról is: a hipertónia sok esetben megelőzhető, és még kialakult állapotban is rengeteget számít az életmódváltás.


A kardiológiai prevenció új célja: minél több élet az években

A Magyar Kardiológusok Társaságának 2026. május 7–10. között Balatonfüreden rendezett kongresszusán Dr. Vértes András, a Dél-pesti Centrumkórház kardiológusa és az MKT Prevenciós és Rehabilitációs Munkacsoportjának vezetője arról beszélt, hogy 70 év felett a kardiológiai prevenció célja már nem pusztán az infarktusok és stroke-ok számának csökkentése. A tét az, hogy az ember meddig marad önálló, terhelhető és döntésképes.


Egy szorítás, ami mindent elárul: tényleg a fogáserő jósolja meg, meddig élünk?

A hosszú élet titkát sokáig a génekben vagy az életmódban kerestük. Most egy meglepően egyszerű mérőszám került reflektorfénybe: hogy milyen erősen tudunk megszorítani valamit a kezünkkel. A fogáserő valóban összefügg az élettartammal és az általános egészségi állapottal – de nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk. Nem a markunkban van a hosszú élet kulcsa, hanem abban, amit a markunk ereje valójában jelez rólunk.


Milyen állapotban érkezünk meg az utolsó évtizedünkbe? – Peter Attia szerint ez a longevity lényege

Peter Attia szerint az öregedés igazi kérdése nem az, hány évig élünk, hanem hogy az utolsó évtizedünkben mennyi marad meg az erőnkből, a szellemi frissességünkből és az önállóságunkból. A longevity egyik legismertebb orvosa azt állítja: nem akkor kell elkezdeni foglalkozni a testünk tartalékaival, amikor már fogynak, hanem évtizedekkel korábban. De miközben Attia sokaknak adott új nyelvet az egészséges öregedéshez, a módszereit és közéleti hitelességét is érdemes kritikusan nézni.


Több mint hormonális változás: ezért nő meg ugrásszerűen az emlőrák kockázata menopauza után

Az emlőrák életkori kockázatának növekedése régóta ismert jelenség, biológiai hátteréről azonban meglepően keveset tudtunk. Egy friss kutatás most minden eddiginél részletesebb képet ad arról, hogyan alakul át az emlőszövet az évek során, és miért válhat kedvezőbbé a daganatok kialakulása szempontjából különösen a menopauzát követően.


Gyakori vizelési inger, égő érzés és alhasi fájdalom?

Gyakori vizelési inger, égő érzés és alhasi fájdalom: ezek lehetnek a „honeymoon cystitis”, vagyis a nászutas hólyaghurut tünetei. Azért hívják nászutas betegségnek, mert ilyenkor a párok általában intenzívebb szexuális életet élnek, amely növelheti a húgyúti fertőzések kialakulásának kockázatát. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ez csak az újdonsült feleségek betegsége: ebben a cikkben végigvesszük a legfontosabb tudnivalókat.



Csak a szándék szükséges: így előzhetők meg a környezeti katasztrófák

A környezeti katasztrófák egy része elkerülhető lenne, ha a kríziskezelés helyett a megelőzés kerülne a fókuszba – ezt vallja a Klarwin Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. Horváth Erikával a környezetvédelmi ipar kihívásairól, a legújabb technológiákról, a jogszabályok hatékonyságáról és a magyar vállalatok szemléletváltásáról is beszélgettünk.



A vesék védelme a hosszú élet egyik feltétele – íme a három legfontosabb kockázati tényező

Világszerte mintegy 850 millió ember él valamilyen krónikus vesebetegséggel, miközben a probléma gyakran hosszú ideig tünetmentes marad. Mire a panaszok jelentkeznek, a károsodás sok esetben már előrehaladott. A szakemberek ezért hangsúlyozzák: a vesék védelme elsősorban a megelőzésen, a rendszeres szűrésen, a megfelelő étrenden és az életmódbeli kockázatok csökkentésén múlik. Erre hívja fel a figyelmet minden évben a vese világnapja, amelyet március második csütörtökén tartanak világszerte.





Sok férfit érint a probléma, ami könnyen megelőzhető lenne

Közvetlenül befolyásolja az életminőséget, a munkaképességet, a párkapcsolatot és akár a nemzőképességet is. A krónikus forma ráadásul makacs: a tünetek enyhülhetnek, majd visszatérhetnek, emiatt az érintettek gyakran érzik úgy, hogy egy véget nem érő harc részesei. Mutatjuk, mit kell tudni a bakteriális prosztatagyulladásról, és azt is, mi lehet a megoldás.


Kösz, jól: A természet önmagában nem gyógyít

Milyen esetekben lehet indokolt a természetes gyógymódok alkalmazása? Mérhető a mentális terhelés? Hogyan találhatunk vissza a természethez, ha egy nagyvárosban élünk? Ezekről a témákról is szó esett a HVG egészségpodcastjának legújabb adásában.


Amikor 50–60 éves korban javulni kezd a szem, az nem jelent jót

Ötvenéves kor felett egyre gyakrabban fordul elő, 70–80 éves korra pedig szinte mindenkinél kialakul valamilyen fokú szürke hályog. Jó hír, hogy ez a szembetegség száz százalékban gyógyítható – mégis ez az egyik vezető vaksági ok. Mi a szürke hályog legfurcsább tünete? Mennyit kell várni a műtétre? Milyen életmóddal lehet késleltetni a kialakulását? Daróczi János szemész főorvossal beszéltük át a témát.