Sokat romlott a gazdasági környezet, s a kampányszerű racionalizálás közben a cégek gyakran megfeledkeznek arról, hogy a költségek jelentős része létre sem jönne, ha időben képesek lennének felderíteni a vállalaton belüli visszaéléseket. De gyakorta hiányzik ehhez a megfelelő és kellően függelen belső szervezet.
Az iparilag fejlett országok egészségügyi kiadásainak háromnegyedét olyan krónikus betegségek kezelésére kell elkölteni, melyek jelentős részének kialakulása betegségmegelőző programokkal megakadályozható volna. Kérdés, hogy a betegségek megelőzése mennyire csökkenthetné az egészségügyi ellátás viharosan emelkedő költségeit.
A világon évente többmillió gyerek hal meg védőoltással megelőzhető betegségben. Ennek ellenére – Magyarországon is – vannak olyan szülők, akik bojkottálják gyermekük oltását, a vakcina esetleges mellékhatásaitól való félelem miatt. Jogos aggodalomról, vagy csak az információhiányból fakadó ellenszegülésről van szó?
Évente emberek millióit diagnosztizálják rákkal, amely nagyon magas szám. De mi az érem másik oldala e statisztikánál? Nos, az emberek kétharmada soha nem lesz rákos, az erős dohányosok több mint felénél szintén nem alakul ki a rettegett tüdőrák.
Idén is lehet sétálni a rózsaszínnel kivilágított Lánchídon, felhívva a figyelmet a mellrákszűrés fontosságára. A második leggyakoribb rosszindulatú megbetegedésről lévén szó, a tájékoztatásra kétségkívül nagy szükség van. Jó eséllyel gyógyíthatnánk például a korán felismert eseteket.
A gazdasági recesszió következtében már a milliós éves forgalmat lebonyolító nagyvállalatok is elkezdték tipikus költségcsökkentő akcióikat. A további negatív hatásokat elkerülve, valamint a talpraállás és a fizetőképesség biztosítása érdekében elsősorban a munkahelyek megtartására kell fókuszálniuk, amelyhez most pályázat útján uniós segítséget is igénybe vehetnek.
