Mellrák: nagy árat fizetünk hanyagságunkért?

Évente több mint félmillió nő halálát okozza világszerte a mellrák, Magyarországon több mint hétezer új esetet regisztrálnak, jelenleg pedig hatvanhatezer emlődaganatos betegről tudnak, több mint kétharmaduk azonban már előrehaladott, áttétes mellrákkal kereste fel orvosát. A megelőzésnek, az egészségtudatos életmódnak tehát nagy szerepe lenne. Ezt hangsúlyozta Székely Tamás egészségügyi miniszter a sajtó képviselőinek. Egyelőre ugyanis - a statisztikák szerint - nem vesszük komolyan a betegséget. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) mellrákszűrésén csupán 38 százalékos a részvételi arány, noha a veszélyeztetett korosztály, azaz a 45-65 év közötti nők mindegyikének ott lenne a helye, az időben felismert mellrák több mint 90 százalékos hatékonysággal gyógyítható. Az említett korosztályt kétévente hívja, pontosabban hívnák be a lakóhelyük szerint illetékes mammográfiás szűrőközpontba.

Korai felismerés. Rajtunk múlik © Kádár Mónika

Annak ellenére, hogy az illetékes hatóságok, civil szervezetek mindent elkövetnek, hogy változtassanak a többség attitűdjén, nem szeretünk vizsgálatokra járni, legyen szó bármilyen betegségről. Hanyagságunk a halandósági mutatókban is meglátszik, az összmagyar halálozás 25 százalékáért a daganatos betegségek a felelősek, és évente 30 ezer új rákos beteget regisztrálnak. Nem meglepő tehát, hogy az egészségügyi miniszter keményen fogalmazott, miszerint "szégyennek kellene tekinteni, ha valaki nem jár rendszeresen szűrésre". 

Rendszeres önvizsgálat

A mellekben kialakuló rákos sejtburjánzásnak kezdetben nincsenek tünetei. Első jele általában egy csomó, amely határozottan elkülönül a környező szövetektől: az elején a csomó még szabadon mozoghat a bőr alatt, ha megpróbáljuk kitapintani, előrehaladott állapotban azonban rögzül a mellkas falához, vagy a felette lévő bőrhöz. Szintén árulkodó tünet lehet, ha a mell alakja megváltozik, később már fekélyes gödrök, narancshéjhoz hasonló sebek is kialakulhatnak rajta. Az sem jó jel, ha hónaljban lévő nyirokcsomók megduzzadnak, jól tapinthatók. 

Sokan kétségbe vonják az önvizsgálat szerepét, pedig egy orvos útmutatásával elsajátított technikával hamarabb észrevehetők az apróbb változások. A rendszeresen, évente három-négy alakalommal végzett önellenőrzésnek órisi szerepe lehet a korai felismerésben, elkerülve ezzel azt, hogy túl későn kerüljünk orvoshoz. 

Hajlamosító tényezők

A mellrák kialakulásáért részben az életmód, környezeti hatások - életkor, elhízás, alkoholfogyasztás, egészségtelen táplálkozás, kevés mozgás - illetve örökletes tényezők - az összes diagnosztizált emlőrák huszadánál kimutatható az örökletes génmutáció - tehetők felelőssé.

A rákkutatási világalap (World Cancer Research Fund) nemrég pedig azzal állt elő, hogy mellrák elsősorban a tehetősebbek körében fordul elő. A kutatók szerint a gazdagabb nők általában később szülik meg első gyermeküket, kevesebb gyermeket vállalnak, és gyakrabban részesülnek hormonterápiában, mint a szegényebbek. Ezek a tényezők pedig mind hozzájárulhatnak a mellrák gyakoribb előfordulásához. A kutatások szerint a szoptatás csökkenti némely, rákkal összefüggő hormon szintjét az anya szervezetében, csökkentve ezáltal a betegség kockázatát. Úgy találták, hogy a szoptatás végén az anya szervezete megszabadul minden olyan mellben lévő sejttől, amelyben károsodott DNS lehet.

Rózsazsín Lánchíd

A séta október 4-én este 8 órakor indul a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) épülete elől, ahol már délután részt lehet venni szűrővizsgálatokon, véradáson, orvosi tanácsadáson. Ezidőben egy tudományos szimpóziumot is összehívtak, amelyen a hazai rákkutatás és gyógyítás orvos szakértői tekintik át közösen a többi között azt, hogy mi jellemzi a pillantnyi emlőrákszűrés hazai és nemzetközi gyakorlatát, eredményeit.   A Lánchíd szomszédságában álló egyik szálloda is csatlakozott a kezdeményezéshez, így egy hónapon át rózsaszínbe borulva hívja fel a figyelmet arra, hogy az egészségünk rajtunk múlik.

Az emlőrák korai szakaszában jól gyógyítható, ám sokszor fennáll annak a veszélye, hogy a rosszindulatú sejtszaporodás ismét kiújul. A Journal of Clinical Oncology című lap nemrég számolt be annak a kutatásnak az eredményeiről (közel 400 nőt vizsgáltak), amely szerint az elhízás, az alkoholfogyasztás és a dohányzás jelentősen növeli az újabb emlőrák kockázatát a túlélők között. Korábbi kutatások szerint az elhízás, az alkoholfogyasztás, illetve a dohányzás fontos rizikótényezői az emlőrák kiújulásának. A kutatók szerint azok a dohányosok, akik legalább hét italt fogyasztanak el hetente, még nagyobb veszélyben vannak. Az elhízás és az alkohol összefüggésben áll az ösztrogénszinttel, tehát főként ezzel magyarázzák a magasabb kockázatot, mivel az ösztrogén fokozhatja a daganat növekedését. A dohányzás és az emlőrák közötti kapcsolatot pedig a cigaretta rákkeltő vegyületeivel magyarázzák. Mivel az elhízás, a dohányzás és a nagymértékű alkoholfogyasztás a rák mellett számos más betegséggel is összefügg, a rizikótényezők csökkentése további előnyökkel jár.

Míg az agresszív tumorok esetében általában indokolt az erőteljes gyógyszeres és sugárkezelés, az igen korai esetek több mint 90 százaléka meggyógyul, akár onkológiai kezelés nélkül is.