Vitathatatlan, hogy a dohányzás abbahagyása, a rendszeres testmozgás vagy az egészséges étkezés nemcsak hasznos betegségmegelőző program, hanem költséghatékony életmódváltás.
Az életvitel módosításai jelentősen csökkentenék a koszorúérbetegség, a rosszindulatú daganatok vagy a cukorbaj előfordulását. Az amerikai statisztikák szerint a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, az egészségtelen étkezés és a mozgáshiány okozza a halálozások 40 százalékát.
Az viszont tény, hogy az embereknek csak kis hányada hajlandó és képes kedvező irányba változtatni az életmódját. Az is tény, hogy a lakosságot mindezekről hatékonyan tájékoztatni sem könnyű dolog és sok pénzbe kerül. Tavaly három egészségügyi közgazdász megvizsgálta, hogy a betegségek megelőzésére vonatkozó programok mennyire érik meg a befektetést.
Egyértelmű volt, hogy a gyerekek influenzaellenes oltása előnyös, mert nemcsak csökkenti a vírussal fertőződő kicsik szenvedését és veszélyeztetettségét, hanem mérsékli az egészségügyi kiadásokat is. Számos szűrővizsgálatról viszont az derült ki, hogy az ott elköltött pénz nem sok előnnyel járt. Ha minden 65 évesnél idősebb embert diabéteszre szűrnének, egyetlen egészséges életév megnyerése 590.000 dollárba kerülne.
És ha a számok nem beszélnének elég ékesen: a 2005-ben elkezdett Medicare Health Support programja most fejeződött be. Ebben a tanulmányban 200 ezer beteg sorsának alakulását követték. A résztvevők legtöbbjének cukorbetegsége vagy szívelégtelensége volt. A betegeket otthonukban ápolónők rendszeresen fölkeresték, telefonon is segítették az orvosi tanácsok betartásában, a gyógyszerek pontos adagolásában. Sajnos a tapasztalatok szerint a kórházi felvételt szükségessé tevő rosszulléteket, a betegség romlását a fokozott gondozással, fölvilágosítással nem sikerült megelőzni és a költségek sem csökkentek.
