Magyarországon 2006 előtt úgy-ahogy „normális” parlamenti viszonyok uralkodtak, ám 2006 óta számos tekintetben az abnormalitás vált uralkodóvá. Félő, hogy a helyzet 2010-ben sem változik, hacsak a politikai versenytársak nem érkeznek el egy pontra, ahol a politikai társas intelligencia követelményeivel kell szembesülniük - állapítja meg Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója.
Az MSZP nem engedheti meg magának a „csendes” kampányt, számára létkérdés az erős kampány, így talán sikerül 10 százalékról 20 százalékra feltornásznia a támogató szavazatok arányát. Ha viszont beindul április előtt valami verseny, annak az MDF és az LMP lehetnek a kárvallottjai – mutat rá Halasi Endre, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója
Az internet segítségével teremtenek nyilvánosságot, megújították a nyelvet, legendának tartják a holokausztot, dicsőséges epizódnak a nyilas vészkorszakot, ősmagyar hit a krédójuk, félkatonai szervezeteket, népfőiskolát hoznak létre országos hálózattal, alternatív, csak magyar cikkeket áruló boltokban vásárolnak, nemzeti rockot hallgatnak – mindinkább szembe ötlők, mind több hívet toboroznak, főként az ifjúság körében, a társadalom minden szegmensét lefedő, a Jobbikhoz szorosan kötődő szubkultúrák. Ezt a jelenséget elemzi Jeskó József, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
Amikor a két pólusképző politikai erő támogatottsága között nagyságrendi különbség van, amikor a választók fele a bizonytalanok táborát erősíti, amikor a szélsőségek felerősödnek és a társadalmi szolidaritás a minimum szintet sem éri el, és amikor a közéletben egyszerre van jelen a mély apátia és a hisztéria, olyankor – ha meg akarjuk érteni a kialakult helyzetet – érdemes a szokásos felszínkarcolgatás helyett egy kicsit mélyebbre menni az okok és következmények erdejében.
A közelmúltban ismét a köztudatba került a kettős állampolgárság kérdése. Létre kell hozni a kettős állampolgárság speciális intézményét, megteremtve a külhoni állampolgárság kategóriáját, amely nem kötődik itthoni lakhelyhez. Ezt tartalommal kitölteni csak a politikai tényezők egyetértésével lehet - hívja fel a figyelmet Antal Attila, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
Az állami szolgáltatások, az igazságügy, az erőszakszervezetek, a pénzügyi rendszer, sőt: a társadalmi struktúra bomlása csupa olyan tényező, ami a magyar állam destabilizálódását eredményezheti, s ez a választások kimenetelét is befolyásolhatja. Persze a destabilizálódás még nem anarchia, de azért van okunk az aggodalomra – mutat rá Zsolt Péter, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
