szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A közelmúltban ismét a köztudatba került a kettős állampolgárság kérdése. Létre kell hozni a kettős állampolgárság speciális intézményét, megteremtve a külhoni állampolgárság kategóriáját, amely nem kötődik itthoni lakhelyhez. Ezt tartalommal kitölteni csak a politikai tényezők egyetértésével lehet - hívja fel a figyelmet Antal Attila, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.

A kettős állampolgárságról folytatott diskurzus isekélyes és felszínes. Szögezzük le: a kettős állampolgárság élő jogintézmény. A magyar állampolgárságról szóló (1993. évi LV.) törvény az állampolgárság megszerzése kapcsán rendelkezik a honosítás esetköréről, ugyanis ez utóbbi a fő módja annak, hogy egy másik ország állampolgára magyar állampolgárrá (is) váljon, azaz létre jöjjön a kettős állampolgárság. A honosítás három esetét különböztethetjük meg: az alapesetet az „egyszerű külföldiek” számára; a kedvezményes esetet, különleges státuszok, pl. házasság, menekültstátusz stb. esetén, s végül a harmadik, a témánk szempontjából fontos kategória, a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem magyar állampolgár kedvezményes honosítása. A kettős állampolgárságról szóló, a 2004-es népszavazás óta felerősödött vita ezzel az utóbbi kategóriával kapcsolatos, mégpedig azért, mert ebben a kategóriában, csakúgy mint az előző kettőben, a honosítás feltétele a magyarországi lakóhely – fokozatosan csökkenő időtartam szerint. A kettős állampolgárság polémiája tehát valójában a magukat magyar nemzetiségűnek vallók (vagyis a külhoni magyarok) még kedvezményesebb (immár a magyar lakóhelyet sem feltételező) honosításáról szól.

Honosított magyar család
© Horváth Szabolcs
Tisztázva a kérdéskör formai jellegét, továbbléphetünk a tartalmi értelmezés oldalán mutatkozó hiátusok irányba. Az állampolgárság a legszorosabb viszony egy állam és polgára között. Az állampolgárság adja az egyén státuszát, ha úgy tetszik polgári jellegét. Az állampolgárság az a „köldökzsinór”, amelyen keresztül az állampolgár jogokat követelhet az államától, s utóbbi ezen keresztül biztosítja a jogokat, ugyanakkor az állam is fellép bizonyos igényekkel, ezek az állampolgári kötelességek. A kettős (vagy többes) állampolgárság kérdése azzal bonyolítja meg a helyzetet, hogy a jogok és kötelességek rendszerében több állam lép be a képbe: az állampolgár egyszerre több államtól vindikálhatja a jogokat, ugyanakkor több állam felé is kötelezett lesz (elég legyen utalni az ütköző honvédelmi kötelezettségek problematikájára).
Az államok korábban felléptek a kettős állampolgárság kiküszöböléséért. A Kádár rezsim és elődei például számtalan volt szocialista országgal kétoldalú egyezményeket kötöttek a kettős állampolgárság felszámolására, amelyeket a rendszerváltás után a Köztársaság felbontott. A kettős állampolgárság kiiktatására a nyugati világ (Népszövetség, ENSZ) is alkalmazott eszközöket, főként a kettős kötelezettségek kiküszöbölése végett. Elmondhatjuk, hogy a kettős állampolgárság a legutóbbi időkig az európai kontinensen nem volt közkedvelt kategória (az Európai Tanács 1963-as strasbourgi konvenciója egyesen fellépett az intézmény ellen). 1990 után következett be a szemléletváltás: a kettős állampolgárság a rendellenes állapotból egyre inkább értékké vált. Láthatjuk, hogy a kettős állampolgárság megítélése nem állandó.

Felvetődhet, hogy mi oldhatja fel a kettős állampolgársággal kapcsolatos bonyodalmakat? Véleményem szerint két dolog: egyrészt az állampolgársággal járó jogosítványok és kötelezettségek pontos számbavétele, különös tekintettel az illető országban lakóhellyel rendelkező állampolgárok jogosítványainak és kötelezettségeinek tisztázására (ez utóbbiak gondolkodásunk racionális oldalát képviselik); másrészt pedig annak eldöntése, hogy hogyan tegyük még könnyebbé a határon túliak honosítását és ezután pontosan milyen jogköröket biztosítunk számukra (ez pedig egyértelműen érzelmi kérdés). Az utóbbi évek körmönfont vitái, érvelései (különösen a 2004-es népszavazás kapcsán kirobbant csaták) mind-mind azt példázzák, hogy nem vettük számba és nem tisztáztuk a magyar állampolgársággal kapcsolatos legfontosabb (egyébként a jogszabályokban pontosan rögzített) kérdéseket, valamint nem döntöttük el, hogy végétre is a fennálló állampolgári jog- és kötelezettségkörből mit juttatunk a határon túl élő honfitársainknak.

A vita diffúz jellege rámutatott arra, hogy egyrészt nem vagyunk teljesen tisztában állampolgárságunk valódi tartalmával (talán nem is akarunk tisztában lenni), másrészt döntési szituációink összecsúsznak: egy racionális döntési helyzetben érzelmi alapon gondolkodunk (állampolgárságunk tartalmának tisztázása), továbbá egy érzelmi típusú döntési helyzetben racionális döntést hozunk (magának a honosítás könnyítésének az esete és az ezzel járó jogosítványok meghatározása).

Elemzésünk utolsó aspektusa az európai állampolgárság. Ennek kapcsán azt mondhatjuk, hogy minden EU-tagállam állampolgárának legalább két állampolgársága van: vagyis egy nemzetállami és szupranacionális. A fent jelzett enyhülési folyamatot, amelynek keretében bevetté vált a kettős állampolgárság az uniós állampolgári státusz kialakítása is elősegítette: a Maastrichti Szerződéssel létrehozott intézmény nyomán az Európai Tanács is a jóindulatú semlegesség álláspontjára törekszik.

Európai állampolgárság (Oldaltörés)

A kérdés az, hogy az európai állampolgárság kiküszöbölheti-e a határon túli magyarok honosításának további könnyítését? Ez a gondolat elvezet ahhoz a kiindulóponthoz, hogy miért kívánjuk a határon túli magyarokat szorosabban és számukra könnyebben az anyaországhoz kötni? Két lehetőség adódik: ha érzelmi alapon, akkor semmiképp sem pótolható a könnyített honosítás; ha racionális alapon (vagyis, hogy pontosan körülhatárolt jogosítványok megillessék a határon túliakat) akkor a helyzet már nem ilyen egyszerű. Utóbbi eset elsősorban a választójog biztosítása szempontjából vizsgálható. Mivel az EU jelen állapotában nem egy föderális alakulat, ezért a nemzeti parlamentek szerepe kiküszöbölhetetlen, így azt mondhatjuk, hogy a racionális oldalról sem helyettesítheti az európai állampolgárság (egyelőre) a könnyített magyar állampolgárságot. A helyzetet továbbá árnyalja, hogy a határon túli magyarok egy része nem is EU-tagállam állampolgára.

A külhoni magyarok kedvezményes honosítása olyan kérdéskör, amely néhány egyszerű (ugyanakkor felelős) döntés meghozásával rendezhető, sőt rendezendő – mivel mint láttuk, nincs más intézményi altenatíva. A döntéshozók előtt tulajdonképpen két lehetőség áll. Egyrészt folytathatják a meddő vitákat (ebben a tekintetben a Fidesz-KDNP legújabb törvényjavaslata sem kivétel, mert bár könnyítené a külhoni magyarok honosítását, de semmit nem mond arról, hogy milyen tartalommal kellene megtölteni a nem Magyarországon élő személyek magyar állampolgárságát) és áttolhatják – álságos módon – a döntés felelősségét a választópolgárokra (ezt történt lényegében a 2004-es népszavazás alkalmával).

A másik lehetőség, hogy az egy évtizedes huzavona, és a többszörös pálfordulók után (mely egyébként mindekét oldalra jellemző volt) a politikai elit végre kiizzadja magából a végső döntést, mely – ha az emocionális és racionális szempontokat közös nevezőre hozzuk – nem lehet más, mint a kettős állampolgárság speciális intézményének létrehozása, ami voltaképpen egyenlő a külhoni állampolgárság kategóriájának létrehozásával (amely példának okáért nem kötődik itthoni lakhelyhez) – pontos kereteinek és tartalmának konszenzusos meghatározásával.

Antal Attila

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Újraindul az egyik legnagyobb játékos show: ingyen lehet nézni az E3-at

Újraindul az egyik legnagyobb játékos show: ingyen lehet nézni az E3-at

Bekeményít a lengyel kormány a kutyásokkal szemben

Bekeményít a lengyel kormány a kutyásokkal szemben

Alig használt Ferrari Enzo várja új gazdáját

Alig használt Ferrari Enzo várja új gazdáját