Amikor azt hinnénk, tovább már nem lehet lefelé menni a számokkal, akkor kiderül, hogy dehogynem. Az IBM nem 2 vagy 1 nm-es technológiát mutatott be, hanem – először a világon – egy 0,7 nm-es chiparchitektúrát. A bejelentés egy olyan időszakban érkezett, amikor a chipgyártók minden eddiginél aktívabban keresik a módját annak, hogyan zsúfoljanak egyre több számítási teljesítményt egyre kisebb helyekre.
Japán kutatók – egyelőre még csak laboratóriumi körülmények között – ígéretes tranzisztortor-alternatívát mutattak be. Bár az alapok kvantumfizikaiak, azonban ezúttal nem kvantumszámítógépről van szó, hanem a jelenlegi számítástechnikából ismert 1-esek és 0-k másféle megközelítéséről.
Egy nemrég felfedezett, nagy elektromos vezetőképességű szerves molekula lehetővé teheti a szilícium alapú eszközök kiváltását, illetve kisebb, hatékonyabb és potenciálisan olcsóbb eszközök létrehozását.
Amerikai kutatók egy olyan technológiával rukkoltak ki, amelyik képes helyettesíteni a szilíciumot, azonban a működéshez sokkal jobb az energiahatékonysága. Emellett a helyigénye is jóval szerényebb, így nem igazán érdekli a Moore-törvény.
Technológiai áttörésről beszél a Fujifilm: 400 TB-nyi adatot őrző szalagos tároló készülhet az évtized végére.
Az elmúlt 10 évben jól működő tik-tak modellt egy háromlépcsős fejlesztési megoldásra cserélik a processzorgyártást meghatározó Intelnél.
Tizenkettő darab vasatom segítségével tárolt el egy bit mágneses adatot sikeresen az IBM.
