Szelet vet Hiller István március 11-i bejelentésével. Alapvető változás küszöbén állunk: a kultúrára szánt közpénz megjelenik és "dolgozni kezd" egy magánkezdeményezés finanszírozásában. De mi a helyzet az állam saját gyűjteményeivel? S vajon valaha megvitatta-e a szakmával, hol a „köz” és a „magán” közti határ a kultúrában? A hvg.hu a szakmát, az OKM-et és a KOGART-ot is megkereste.
Június 26-án kelt a Kovács Gábor bankár fémjelezte művészeti alapítvány, a KOGART bejelentése, amely szerint elindul az úgynevezett Nemzeti Kortárs Gyűjtemény létrehozása. Különös fejlemény ez: eleddig nem fordult elő, hogy a kultúrában egy magánkezdeményezés a „nemzeti” jelzővel látta volna el saját magát. A KOGART nemzeti nagyintézményi funkcióra tör, vagy csak nem tudja, mit csinál?
Kemény állítások hangzottak el a Műcsarnokban egy konferencián. A profitorientált szféra egyre nagyobb területet hasít ki magának a kultúrában, méghozzá közpénzen, a nonprofit színtér rovására - állította Bencsik Barnabás kurátor, a Kortárs Képzőművészeti Exportiroda vezetője (nkki.hu). Szerinte ékes példa erre a Művészetek Palotája, amelynek semmi köze a kultúra valós igényeihez, s amelynek megvalósítását az ÁSZ is vizsgálta. A következő maga a Műcsarnok lehet?
