Újraindították szerdán a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet nagy hadronütköztetőjét. Az első napon a négy nagy kísérlet közül csak a CMS (Compact Muon Solenoid) szolgált előzetes eredményekkel, amelyek kiértékelésében magyar fizikusok is részt vettek.
Március 21-én keletkezett rövidzárlat a mágneses rendszerben, most egy apró fémdarabot el kell távolítani az egyik mágnes közeléből, mielőtt elindítanák a protonnyalábot. Ha ennek eltávolítása egyszerűen kivitelezhető, akkor csak néhány napot csúszik az LHC újraindítása. Ha nem, akkor a javítás és a gép bemelegítése öt hétig is eltarthat.
Két évre leállították az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) részecskegyorsítóját, amely most készen áll az újraindításra. A hadronütköztető kapacitását jelentősen megnövelnék.
A svájci Nagy Hadronütköztetőben (LHC) dolgozó kutatók azt remélik, hogy a márciusban dupla teljesítménnyel újrainduló részecskegyorsítóban bizonyítani tudják egy további, "az isteni részecskénél is izgalmasabb" elemi részecske létezését.
Öt éve adták át, de jellegénél fogva még mindig kevesen láthatták. Elkészült az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet utcaképes térképe, amin mostantól bárki megnézheti a nagy hadronütköztetőt és környékét.
Közel két évre leáll csütörtöktől az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetője (LHC), hogy egyfelől elvégezzék a szükségessé vált javításokat, másfelől felkészítsék a berendezést a protonnyalábok minden korábbinál nagyobb energián történő ütköztetésére.
Új típusú anyagot állíthattak elő az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjében (LHC) a protonnyalábok és ólomionok ütköztetése során. A kísérletekről a Physical Review című folyóiratban jelenik meg tanulmány.
Nagysebességű adat-összeköttetést hoz létre a világ legnagyobb részecske gyorsítóját üzemeltető CERN genfi és budapesti telephelyei között a Deutsche Telekom csoport - közölte a cég magyarországi leányvállalata, a Magyar Telekom csütörtökön.
A legritkább részecskehasadásról számoltak be az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) fizikusai Japánban, Kiotóban egy hadronfizikai szimpóziumon.
Először ütköztették ólomionokkal a protonnyalábokat az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjében (LHC) csütörtökön.
Száznyolcvan napos működés és négyszáz trillió proton-proton ütköztetés után az év hátralevő részére felfüggesztik az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet nagy hadronütköztetőjében az "isteni" részecske, azaz a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozon keresését.
Nemrégiben érkezett a hír, hogy a fénynél gyorsabb részecskéket találtak a tudósok. A neutrínók, amelyek eszerint gyorsabban haladnának a fényt alkotó fotonoknál, azonban még korántsem biztos, hogy valóban megdöntik a relativitáselmélet alaptézisét. (Einstein teóriája szerint a fénynél nem lehet nagyobb sebessége semminek.) Most ugyanis megismétlik az egy hónappal ezelőtti kísérletet, amelyben neutrínók gyorsabban haladtak állítólag a fénynél.
Önkéntesek segítségét kéri a Higgs-bozon, azaz az "isteni" részecske kutatásában a világ legnagyobb részecskegyorsítója, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet nagy hadronütköztetője - olvasható a LiveScience hírportálon.
Óvatosan haladnak előre az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjének fizikusai, hogy elkerüljék a három évvel ezelőttihez hasonló meghibásodást, amely miatt több mint egy évre le kellett állítani a szupergyorsítót.
Új hőmérsékleti rekordot értek el az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjében (LHC) Svájcban - jelentette be a kísérletet végző tudósok egyike.
Új fázisba lép az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjével (LHC) végzett kísérlet, amelynek keretében a következő hetekben protonok helyett pozitív töltésű ólomrészecskéket ütköztetnek egymással.
Újraindítják a napokban a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjét. A világ eddigi legkomplexebb berendezése a 13,7 milliárd évvel ezelőtt, az ősrobbanás után röviddel uralkodó állapotokat hivatott újraalkotni.
Magyar kutatók elemezték elsőként az eddigi legnagyobb energiájú részecskeütköztetésekből származó eredményeket - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.
Egyéves késéssel ugyan, de sikerült a rekorddöntés a genfi CERN, az európai atomkutató központ munkatársainak. A Nagy Hadronütköztetőben (LHC) ugyanis hétfőn sikerült ezermilliárd elektronvolt, azaz 1 TeV energiára gyorsítani a protonsugarakat.
Újrandítása után, hétfőn végre sikeresen befejeztek egy műveletet a fizikusok és a mérnökök a genfi nagy hadronütköztetőben (LHC) - írja a New York Times. Az eseményre éveket kellett várni, hiszen a világ legdrágább tudományos létesítményéről a beruházás kezdetétől fogva szinte csak rossz hírek érkeztek.
