Az uniós tagállamok között konszenzus van az oroszokat érintő szankciók ügyében – mondta Navracsics Tibor külügyminiszter, aki szerint aggodalomra ad okot, hogy Oroszország milyen lépéseket tesz a szankciók hatására.
"Nem vagyok még hivatalos jelölt" – ezt válaszolta a külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben magyar újságíróknak, akik azt kérdezték tőle, őt jelölik-e itthon uniós biztosnak. Navracsics Tibor megerősítette, hogy "valóban szóba került" a jelölése, amit el is vállalna, ha felkérnék.
Navracsics Tibor szerint a magyar külpolitikát továbbra is a konszenzuson alapuló hármas prioritás határozza meg: az európai integráció, a közép-európai regionális együttműködés és a határokon túli magyar kisebbségek érdekeinek védelme és képviselete.
Vita a felső vezetésben, hazahívott nagykövetek, a folyosókon egymásnak nem köszönő régi és új munkatársak – nem indul zökkenőmentesen a „gigatárcának” számító Külgazdasági és Külügyminisztérium felállítása, ahol sorra szorulhatnak háttérbe a korábbi "nyugatos" külügyérek emberei. A keleti nyitás olyannyira nagy szerepet kap, hogy ez az átszervezésekből is világosan tükröződik.
A Navracsics Tibor és Szijjártó Péter vezette új Külgazdasági és Külügyminisztérium a korábbi miniszter, Martonyi János emberei közül egyetlen vezetőt hagyott csupán meg a posztján, az utóbbi hetekben viszont kétszáz új belépőkártyát adtak ki az új vezetők, ez is jelzi a korábbi stáb lecserélését - írja a Népszabadság.
A politikai döntéshozók akaratán múlik, hogy melyik utat választják - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter az első világháborút kiváltó szarajevói merénylet századik évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint a három másik, csatlakozásra törekvő ország, Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Grúzia közül utóbbi sokat tett annak érdekében, hogy bekerülhessen a NATO-közeledés következő szakaszát jelentő, úgynevezett tagsági akciótervbe.
Egyetlen minisztérium van a harmadik Orbán-kormányban, melyet az újabb központosítás nem érintett: a honvédelmi. Minden más tárca veszített a súlyából, aminek Lázár János örülhet a legjobban, hiszen ő az átalakítás legnagyobb nyertese. Megkétszereződött feladatai száma, melyhez több mint 2400 milliárdnyi költségvetési pénz is társul.
Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter kedden bekérette Tove Skarstein budapesti norvég nagykövetet, hogy tájékoztatást kérjen a Norvég Civil Alappal kapcsolatos nyilatkozatokról – közölte a tárca.
A pénteken kinevezett külgazdasági és külügyminiszter szerint a norvég alap körüli viták tárgyalásos úton rendezhetőek lesznek, de arról is beszélt, hogy át akarja alakítani a külügyi intézetet, a jelenlegi akadémikus jellegű kutatásokat így a "legális hírszerzés" válthatja fel, a keleti nyitás pedig szerinte nem jelenthet nyugati zárást. Megnevezete államtitkárjelöltjeit is.
A hagyományos diplomáciai irányok mellett Navracsics Tibor a külgazdasági és a kulturális diplomáciát erősítené – árulta el a gazdasági bizottsági meghallgatásán kedd délelőtt a külügyminiszter-jelölt, akit a bizottság négy ellenzéki nem szavazat mellett alkalmasnak talált a posztra.
Minden eddiginél erősebb Külügyminisztérium jött létre, amelyben a profilfrissítés eredményeként a külgazdaság egyre jelentősebb szerephez jut – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, leendő külügyminiszter az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Hozzátette, Orbán Viktor szeretné, hogy az új Európai Bizottság megalakításakor ő legyen Magyarország biztosjelöltje.
Már csak formaság lesz az a megbeszélés Orbán Viktorral, ahol kiderül, milyen poszton folytatja tovább az új Külgazdasági és Külügyminisztériumban Szijjártó Péter. A kormányfő egyik legbizalmasabb munkatársa szerint az új tárcánál komoly, jelentős személycserékkel járó átalakítások lesznek, mert "amelyik ország nem tudja megújítani a diplomáciáját, az biztosan a változások vesztese lesz". Az interjúban szóba kerültek a miniszterelnök beszólásai, és az is, miért kell a magyar kormány tagjának közép-ázsiai vezetőt ajnároznia.
A Heti Válasznak adott interjúban beszélt Navracsics Tibor leköszönő igazságügyi miniszter arról, hogy a külügyi tárca elvállalását követően ősszel szívesen menne EU-biztosnak, és azt is elmondta, hogy Orbán Viktor miért nem támogatja, hogy Jean-Claude Juncker legyen az Európai Bizottság elnöke.
Hét államtitkársággal működő csúcstárcát csinálhat a külügyből Navracsics Tibor, akinek a legnagyobb kihívás a külgazdasági szakdiplomácia intézményi rendszerének hatékonyabbá tétele lehet. Ennek felügyelete az NGM-től átkerült hozzá, miután a diplomáciában a külgazdaság kiemelt szerepet kap. Amellett, hogy a Kágébéla-ügy a külügybe is begyűrűzhet, a legizgalmasabb személyi változás szintén a külgazdaságot érintheti: az illetékes államtitkár belső források szerint nem Szijjártó Péter, hanem a Teva Magyarország Zrt. jelenlegi vezérigazgatója lehet. Igaz, Szabó László környezetéből cáfolták, hogy érkezett volna ilyen felkérés.