#népzene

„Bevallom, néha reménytelennek látom a helyzetet”

Tizenhat éves korától színpadon van, számos műfajban kipróbálta magát, épp tíz éve jelent meg az első, gyereknek szóló lemeze, amit azóta még három követett. Most Japánba készül a Karády-műsorával, de az ottani zeneakadémián a magyarországi világzenéről is előad majd. A roma származású, balliberális anyukától és a radikális jobboldali édesapjától kapott igencsak ellentétes értékeket másfél évtizedébe került feldolgoznia magában. A zenéből él, de lakást vagy autót nem tudna magának venni. Interjú Szalóki Ágival.


Ingyen hallgatható a "globális zenegép"

A 2002-ben elhunyt Alan Lomax szinte egész életét azzal töltötte, hogy népzenéket gyűjtött a világ minden tájáról. Az elképesztő mennyiségű felvétel, fotó egy része most ingyenes tartalomként böngészhető az interneten.


"A magyar ember olyan, mint egy jó bunyós"

A nemzeti ma már szitokszóvá degradálódott – véli Ferenczi György, aki zenekarával Amerikában rögzítette legújabb népzenei-fúziós albumát. Úgy gondolja, a szélsőjobbal összemosott magyarkodást épp a népzenészeknek kellene kiradírozniuk a köztudatból. Kik irigylik ma a fiatalokat? Hogyan semlegesíthető a napi zsidózás? És mikor üt vissza a magyar?




Miért csak a Happy Birthdayt éneklik együtt a magyarok?

A politika sokszor szándékosan félreértelmezi, rossz célok mögé állítja a magyar népzenét – állítják a legnevesebb világzenei listát meghódító Buda Folk Band tagjai, akik brácsás tánczenével tarolnak Európában, miközben a nemzeti zárkózottság trendjével szembeszállva igyekeznek bebizonyítani: a Kárpát-medence még mindig a kontinens legsokszínűbb olvasztótégelye. Interjú.


„Rohanunk a barbár világba” – interjú Sebő Ferenccel

Többedmagával együtt megteremtette a táncházmozgalmat; a népzene nagyköveteként tevékenykedik; nemrégiben jelentetett meg közös lemezt a Kaláka együttessel Weöres Sándor századik születésnapjának alkalmából. Sebő Ferenccel többek között tehetségről, munkáról, szégyenről és persze az ünnepekről beszélgettünk.



"Szégyent hozott Magyarországra” – ünnepeljen a Szigeten a Muzsikással!

Negyvenéves születésnapját ünnepli kedden a Szigeten a hazai népzenei- és táncházmozgalom emblematikus, világszerte ismert formációja, a Muzsikás együttes. A koncerten hazai és külföldi vendégek, többek közt falusi muzsikusok és táncosok, az Amadinda ütősegyüttes és az amerikai Woven Hand rockzenekar társaságában adnak életműkoncertet. Arról, hogy mi történt az elmúlt négy évtizedben a Fővárosi Művelődési Háztól a Carnegie Hallig, Hamar Dánielt, az együttes bőgősét kérdeztük.


"Magyar népzene gyakorlatilag már nem létezik"

A Himaláján készített lemezt, végigturnézta Európát, és kísérleti projektjeivel a nemzetközi szcénában is úttörő zenésznek számít. A Barbaróból megismert Both Miklós meggyőződése, hogy európaiként kell éreznünk, és a népzene sohasem lehet egyenlő a politikai nacionalizmussal. De azt ismerik, hogy Hendrix és Bartók bemegy a kocsmába? Interjú.





A szerbek büszkesége miért csak rétegzene?

A Söndörgő együttes a szentendrei szerb közösség büszkesége, akik remek színvonalon játsszák zenei örökségük, a délszláv tamburazene sziporkázó repertoárját. Kitartásuk, hagyománytiszteletük és fiatalos lendületük, virtuozitásuk példás. Megérdemlik, hogy egy balkáni világsztár zenész, Ferus Mustafov is felfigyelt rájuk. Miért van mégis az, hogy zenéjüket csupán egy szűkebb közösség vallja magáénak?