Két évvel a beadvány érkezése után, most veselkedik neki az Alkotmánybíróság, hogy eldöntse: alkotmányos-e, amikor Kövér László fideszes házelnök tízmilliós összegű fizetéscsökkentésekkel vagy kitiltással bünteti a szerinte “méltatlanul” viselkedő – szinte kizárólag ellenzéki – képviselőket.
Tíz éve létezik a jogi lehetőség, de most először él normakontrollal a kormány javaslatára az Országgyűlés, a téma heves vitákat váltott ki, ráadásul az igazságügyi államtitkár szerint felesleges is. A DK ez ügyben jogi segítséget ajánlott a kabinetnek, amit a KDNP azzal köszönt meg, hogy a javaslattevő “gyurcsányista verőember”. A DK Alaptörvény-módosítást is kezdeményezett.
A kormánypártok mellett a Momentum és a Jobbik frakciója is megszavazta azt az EU-s pénzek lehívása érdekében írt törvényt, amely a pótmagánvádhoz hasonlóan a hatóságok által „ejtett” kiemelt korrupciós ügyekben ad lehetőséget bárkinek a bírósághoz fordulni. Ám az Alkotmánybíróság még közbeszólhat – a beterjesztő kormány fordul hozzájuk.
A hétfői zárószavazás előtt benyújtotta a kormány azt a határozati javaslatot, amelynek érkezéséről a hvg.hu írt: ebben a kabinet saját maga által beadott, a vádkikényszerítés intézményét bevezető, egyik „EU-s pénzszerző” törvényjavaslatát támadja meg az Alkotmánybíróságon.
Normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól (Ab) a kormány a saját maga által benyújtott, az egyik “EU-s pénzszerző” törvénymódosítóra, a vádkikényszerítés új intézményét bevezető jogszabályra annak hétfői zárószavazása előtt – értesült a hvg.hu. A lépésre az Európai Bizottsággal egyeztetett módon kerül sor, ugyanis a kormány vállalta Brüsszel felé, hogy a törvényt benyújtja és elfogadtatja, de jogi aggályai miatt egyúttal határozati javaslatban maga kéri az Ab vizsgálatát.
Az Alkotmánybíróság az egészséges környezethez való jog megsértése miatt megsemmisítette azt az autóverseny-pályákra vonatkozó szabályozást, amely megengedte volna a zajterhelés aránytalan növelését.
Ha kedden elfogadja a parlamenti többség a CEU-t ellehetetlenítő törvénymódosítást, az államfő még mindig megakaszthatja a folyamatot.
Eddig négyszer kért előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól egy törvényhez az államfő: a posta- és az MNB-törvény módosítása a harmadik és a negyedik eset. A csonka, 13 taggal működő Ab várhatóan húsvét után, még Lenkovics Barnabásék leköszönése előtt hoz döntést a két vitatott törvénymódosítás ügyében.
Előzetes normakontrollt kért Áder János államfő a Magyar Nemzeti Bankról, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvények módosításáról az Alkotmánybíróságtól (Ab).
A napilap információi szerint már a kormánypártiak is biztosra veszik, hogy Áder János köztársasági elnök nem fogja aláírni a törvényt, mely szerint a Magyar Nemzeti Bank alapítványaihoz kerülő közpénzek "elveszítik közvagyon jellegüket".
Az alapvető jogok biztosa szerint az utólagos alkotmányossági kontrollra küldött jogszabályok egyik legfontosabb problémája, hogy minden átmenet nélkül, felkészülési idő nélkül kívánják életbe léptetni - írja a Népszabadság.
A Fidesz-frakció üdvözli Áder János államfő döntését, amellyel előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól (Ab) a választási eljárásról szóló törvényről.
A Fidesz nevében Gulyás Gergely képviselő méltatta az új választási eljárások előnyeit. A Fidesz úgy döntött, nem kér előzetes normakontrollt a jogszabályról.
Schmitt Pál úgy véli, mivel alkotmányossági problémákat nem vetett fel a médiatörvény, neki nem is volt más választása, mint aláírni. Kérdés, hogy a politikai vétó jogával miért nem élt.
