Lapunk olvasóinak egynegyedét kifejezetten nyomasztja, hogy nincs módjában takarékoskodni nyugdíjas éveire. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy az állami nyugdíj semmire sem lesz elég.
A kormány több eszközzel próbálta az elmúlt években megakadályozni, hogy csökkenteni kelljen az öregkori ellátásokat, megnéztük, mi lehet az eredmény hosszabb távon.
Hasonló változásokon mentek át az elmúlt években a nyugdíjrendszerek a visegrádi országokban. Vannak azért különbségek – nem mindig a mi javunkra.
Válságok idején bukik ki leginkább, hogy milyen fontos a pénzügyi tudatosság. Amikor már késő.
Baleset, hirtelen jött komolyabb betegség, korlátozott munkaképesség? Akár be is dönthetik a szépen kialakított nyugdíjstratégiát. Van azonban megoldás ilyen esetre is.
Szokott-e gondolni arra, mi történik majd, ha nyugdíjba megy? Tudja, mekkora nyugdíjra számíthat? Elkezdett felkészülni erre az időszakra? Mennyit szán rá? És azt tudja, mennyit kellene félretenni, hogy ne változzon az életszínvonala? Töltse ki kérdőívünket december 15-ig, ezt követően pedig megtudja, miként gondolkodnak erről általában a hvg.hu olvasói.
A gyerek sokba kerül. Különösen, ha tovább akar tanulni. Érdemes gőgicsélős korában elkezdeni a felkészülést, hogy a családot ne érje sokk.
Nagyon komoly összegeket kell megtakarítania azoknak, akik nyugdíjasként sem akarják lejjebb adni az életszínvonalukat. A számítások azt mutatják, hogy erre leginkább a most 20-as, 30-as éveikben járóknak mutatkozik valós esélyük.
Számoltunk, majd mi is megdöbbentünk az eredménytől. Egy biztos: a trehányak között is a gazdagok vannak előnyben.
Nem riogatás: aki tisztességes nyugdíjat akar, kezdjen el minél előbb gondoskodni magáról! Segítünk a számolásban.
Negyvenesek - beszorultak a szüleik és a gyerekeik közé, mint parizer a zsemlébe, kiút pedig nincs. Költeniük kell, de fogalmuk sincs, rájuk ki költ majd. Mi lesz velük nyugdíjasként és mi lesz a nyugdíjrendszerrel nélkülük?
Úgy és annyiból élni nyugdíjasként, mint aktív keresőként. Ez az, ami sehol a világon nem megy, ha csak az állam támogatására számít a dolgozó.
A magyarok talán csak oktatásra költenek kevesebbet, mint saját majdani nyugdíjukra. Pedig mindkettő befektetés lenne.
