szerző:
Garancsi Györgyi

Lapunk olvasóinak egynegyedét kifejezetten nyomasztja, hogy nincs módjában takarékoskodni nyugdíjas éveire. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy az állami nyugdíj semmire sem lesz elég.

Noha a hazai háztartások megtakarításai a devizaalapú hitelek kivezetése óta lassan emelkedni kezdtek, továbbra is igaz, hogy bevételeink jóval kisebb hányadát fordítjuk megtakarításokra, mint a nálunk fejlettebb gazdaságú országokban élők. Ezzel egy időben, de már a 2008-ban kitörő válságot jóval megelőzően is, azaz a rendszerváltást követően egyre világosabbá vált egy speciális megtakarítási cél, a nyugdíj-előtakarékosság fontossága – és a magyarok életkoruknak, aktuális életszakaszuknak, társadalmi státusuknak, anyagi helyzetüknek megfelelő módon reagáltak az új kihívásra.

A felmérésről

A hvg.hu az elmúlt hetekben számos írásában foglalkozott az öngondoskodással, majd a cikksorozatot követően online kérdőívvel fordult olvasóihoz. A 854 kitöltött kérdőíven alapuló, a portál olvasóit életkor és településtípus szerint százszázalékosan reprezentáló felmérés a nyugdíjcélú előtakarékosság hazai sajátosságait kívánta körvonalazni – a felmérés tapasztalatai tehát kifejezetten a több mint egymilliós hvg.hu látogatói körre vonatkoznak, azaz egy olyan, a lakosság körülbelül egytizedét kitevő csoportra, amely összességében az országos átlagnál fiatalabb, kedvezőbb társadalmi státusú, jobb gazdasági helyzetű. Takarékossági célrendszerük, egyéni vagy családi pénzügyi stratégiájuk mindazonáltal önmagukon túlmutató módon is érdemesek a figyelemre, mivel azon nagy létszámú társadalmi csoportok számára, amelyek jelenleg nem engedhetik meg maguknak a személyes jövőre vonatkozó öngondoskodást – mindezek vágyott célok, elérendő minták.

Mire, mennyit tesznek félre?

A lakásvásárlás, a nyugdíjas évekre történő tartalékképzés, a gyermekek életkezdésének, tanulmányainak támogatása közül válaszadóink 86%-a legalább egy cél érdekében rendszeresen takarékoskodik – ez az arány körülbelül kétszerese a 40%-os országos átlagnak. Legtöbben az aktuális életszakasznak megfelelően egyetlenegy célra összpontosítanak (44%), de sokan vannak olyanok is (33%), akik kétfelé takarékoskodnak – ők többnyire lakáscélú, valamint nyugdíjas éveikre szóló öngondoskodási megtakarításokról számoltak be.

Kattintson a nagyobb képért!
©

A megtakarítás tényén túl sokatmondó a megtakarítás mértéke is: legtöbben azok vannak, akik bevételeik 10%-át teszik rendszeresen félre – az átlagos megtakarított hányad azonban még ennél is magasabb: 17%, illetve ha azt a kisebb hányadot is figyelembe vesszük, akiknek nincsenek megtakarításaik, összességében 14-15%. A hvg.hu-látogatók az országos átlag feletti mértékben takarékoskodnak (egy 2014-es Gfk Hungária-felmérés szerint a lakosság jövedelme körülbelül 4 százalékát képes megtakarítani).

Akik már a nyugdíjra is gondolnak

Az, hogy nyugdíjcélú előtakarékosságot folytatnak-e (65%-ról mondható el ez), négy, a felmérés által érintett jellemzőtől is függ kimutatható módon: nagyon erősen az életkortól, közepes mértékben a családi állapottól, családszerkezettől, gyengén az eltartottak, anyagilag támogatottak (pl. idős szülők) számától, illetve az iskolai végzettségtől.

Intenzitás,%

100% = az adott korcsoport felmérésbeli létszáma

©

Amennyiben a nyugdíjcélú előtakarékossági hajlandóságot vizsgáljuk, érdemes abból kiindulni, hogy vajon mit gondolnak válaszadóink majdani nyugdíjukról. A felmérés érdekes tapasztalata, hogy a nyugdíjak értékállóságára vonatkozó válaszok lényegesen pesszimistábbak, mint a szakértői számítások, előrejelzések. Ebből fakadhat, hogy a válaszadók igen magas arányban (85%) gondolták úgy, hogy jelenlegi életszakaszukban fontos (lenne) nyugdíj-előtakarékosságot folytatniuk, és 65%-uk meg is teszi ezt – ez az arány sokszorosan múlja felül az országos átlagot. Akinek mindez nem áll módjában, noha igénye lenne rá (20%), döntő módon a elsődleges fontosságú (rezsi, élelmiszerek vásárlása) kiadási terheivel érvelt:

©

 

Éppen, hogy elég a jövedelmem a hitelre, rezsire.”/„A hétköznapok felemésztenek mindent.”/„A lányomat egyedül nevelem, albérletben lakunk, az utolsó héten már csak vajas kenyérre telik.”/„Jelenleg is mindkét felnőtt gyermekemet én tartom el: egyikük álláskereső, másikuk minimálbéres egyedülálló szülő.”/„Arra sem elég a keresetem, hogy elfogadható életszínvonalat teremtsek.”/„A lakhatásom biztosítása fontosabb jelenleg, mint a 35 év múlva bekövetkező esetleges nyugdíjba-menetel.” (A felmérés összes válaszadója 10%-ának véleménye.)

„Másra fordítom a megtakarításaimat.”/„A gyerekek és a lakáskérdés élvez prioritást.”/„A gyerekem oktatása fontosabb, égetőbb, mint a jövő, ami minél távolabbi, annál homályosabb.”/„Nagyobb lakásra gyűjtünk, hogy családot alapíthassunk.”/„A tanulmányaimra takarékoskodom.”/„Lakáscserére spórolunk.”/„Eddig gyermekeim elindítására tettem félre – egyedül taníttattam két egyetemistát.” (2%)

„Devizahitelünket törlesztjük.” (1%)

©

Ami pedig a fenti helyzetre reagáló szubjektív érzéseket illeti: a válaszadók egynegyedét kifejezetten nyomasztja, hogy nincs módjában takarékoskodni nyugdíjas éveire. Körülbelül ugyanennyien vannak azok is, akik szintén nem tudnak jelenleg öngondoskodási célra félretenni, de ők ennek a problémának kevésbé érzik a súlyát. Azoknak a részaránya, akiknek mindez egyáltalán nem okoz gondot, azaz akik úgy gondolják, hogy időben léptek, 50% körüli. Kiugró módon érzékenyek e kérdésre a huszonévesek (az NN Biztosító egy közelmúltbeli kutatása szerint ráadásul éppen a fiatalok gondolják leginkább úgy, hogy nyugdíjasként nem kívánják majd visszafogni költéseiket), de jelen felmérésünk szerint a nők, ill. a községekben élők is átlagon felüli módon elégedetlenek öngondoskodási lehetőségeikkel. Ha a kérdést a családszerkezet alapján vizsgáljuk, szembetűnő, hogy a gyermek(ek)et nevelő párokat nyomasztja – relatíve – legkevésbé ez a problémakör, mégpedig döntő módon azért, mert tudatosan terveznek ebben a vonatkozásban: jelenleg a gyermek(ek)kel kapcsolatos kiadásoké a prioritás, de – átlag feletti módon informálódva a majdani előtakarékossági lehetőségekről – kevésbé érzik sodortatva magukat.

Mindazok, akik vagy már jelenleg is rendszeresen elkülönítenek összegeket nyugdíjas éveikre, vagy – fiatalként – egyelőre még csak tervezik ezt, többnyire a 26-30 közötti életéveket jelölték meg kezdő nyugdíj-előtakarékossági éveknek.

Tájékozatlanság, tanácstalanság

A kérdéskör egy másik fontos vetülete az, hogy vajon mennyire tájékozottak az emberek a különféle öngondoskodási pénzügyi lehetőségeket illetően? Átlagosan minden ötödik válaszadót vagy kifejezetten nyomasztja, hogy nem ismeri a különféle öngondoskodási lehetőségeket, vagy nagyjából ismeri ugyan, de tanácstalan azt illetően, hogy számára melyik lenne e legideálisabb.

Megoszlások, %

©

Az, hogy az öngondoskodási lehetőségekkel kapcsolatosan mennyire voltak tájékozottnak a válaszadók, sokkal inkább függ aktuális élethelyzetüktől, mint egyszerűen csak az életkoruktól, így például jóval inkább képben vannak a házasságban, élettársi kapcsolatban élő, gyermek(ek)et nevelő párok, mint a gyermek(ek)et egyedül nevelők. A válaszokból kitűnik, hogy az utóbbiakat olyan erővel foglalják le (akár pillanatnyi anyagi lehetőségeiket, akár perspektivikus céljaikat tekintve) a jelen feladatai, hogy egyelőre kevésbé képesek nagyobb léptékben előre gondolkodni. Az ez irányú tájékozódási hajlandóságban mindezeken túl még érvényesül az a tradicionális hatás is, amely szerint a családok pénzügyi irányítása továbbra is inkább férfi-, mint női feladat – az előbbiek tájékozottabbnak bizonyultak az öngondoskodási kérdéskör lehetséges módozatait illetően.

A döntés nehézségei

A felmérés nyomán világosan megmutatkozott, hogy az önmagában még édeskevés, hogy valaki ismeri a különféle előtakarékossági módokat: több mint kétszer annyi válaszadónak (52%) okoz ugyanis az nehézséget, hogy jelenlegi élethelyzetének, anyagi lehetőségeinek, a nyugdíjig hátralévő éveinek megfelelően kiválassza a maga számára, testre szabottan legelőnyösebb előtakarékossági formát, mint ahánynak (23%) az, hogy utánajárjon, egyáltalán milyen nyugdíjcélú megtakarítási lehetőségek léteznek…

Megvizsgálva, hogy a válaszadók hol, hogyan informálódnak a szóban forgó kérdéskört illetően, azt tapasztaltuk, hogy a pénzügyi szakportálok, a pénzintézeti portálok és a hírportálok viszik el a pálmát, de átlagosan minden negyedik válaszadó számára a családtagoktól, barátoktól, kollégáktól, ismerősöktől származó személyes tapasztalatok, tanácsok, információk is igen fontosak:

Intenzitás,%

100% = az adott korcsoport felmérésbeli létszáma

©

A válaszadók azon kétharmada, amely folytat nyugdíj-előtakarékosságot, döntő módon önkéntes nyugdíjpénztári tagsága útján teszi ezt.

©

A legjellemzőbb (15%) öngondoskodási ráfordítás havi 11-20 000 Ft, de nem sokkal kevesebben vannak azok, akik 10 000 Ft alatti összeget, illetve azok, akik 50 000 Ft-nál többet tudnak e célra hónapról hónapra elkülöníteni:

©

 

A nyugdíjsorozat eddigi cikkei

- A mai fiatalok túlélik az állami nyugdíjrendszer halálát

- Cserélne a lengyel vagy a szlovák nyugíjassal? Ne tegye!

- Ne szépítsük, elég sötétek vagyunk pénzügyekben

- Tízből egy magyar hiszi, hogy lesz elég nyugdíja

- Sovány vigasz? Másutt is felkopik a nyugdíjasok álla

- Pán Péterek és nyugdíjasok fogságában – Mi lesz veled, szendvicsgeneráció?

- Nyugdíj: milliókat szakíthat, ha időben ébred

- Nem spórol nyugdíjra? Kiszámoltuk, mi vár önre. Van baj!

- Ez az ára, ha nyugdíjasként sem akar rosszabbul élni

- Egy kis lakás árát is viheti a gyerek taníttatása

- Spórol a nyugdíjas évekre, de beüt a krach? Mutatjuk a kiutat

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Külön nyomozócsoport foglalkozik a lakásbetörésekkel konkuráló unokás csalásokkal

Külön nyomozócsoport foglalkozik a lakásbetörésekkel konkuráló unokás csalásokkal

Kiderült, mikor távozik a Ryanair vezére?

Kiderült, mikor távozik a Ryanair vezére?

Budapesten is elvitték az első hajléktalant

Budapesten is elvitték az első hajléktalant

Több százezer forinttal drágulhat a felújítás a lakástakarékok nélkül

Több százezer forinttal drágulhat a felújítás a lakástakarékok nélkül

A Honvédsuli fotósorozatával Bartha Máthé nyerte az idei Capa-Nagydíjat

A Honvédsuli fotósorozatával Bartha Máthé nyerte az idei Capa-Nagydíjat

Több mint 30 év után először szurkolhattak nők futballmeccsen Iránban – fotók

Több mint 30 év után először szurkolhattak nők futballmeccsen Iránban – fotók