Szerdán az Operaházban a Hunyadi Lászlót már zenekar nélkül játszották, és a csütörtök esti Don Giovanni is zene nélkül ment le.
A nagy botrányt kavart büfét is a nézők figyelmébe ajánlotta.
A műszaki dolgozók is sztrájkba léptek.
A főigazgató egy belső levélben azt írta, „aki nem elégedett az Operával, kicsit nézzen körbe máshol”.
A dolgozók sztrájkja miatt a Don Giovanni kezdődhet később, vagy maradhat el.
A gyűlést szerda délután négytől este tízig jelentette be egy magánszemély. Az intézmény azt közölte, hogy nem kívánnak rá érdemben reagálni.
Az opera nem szent hely, azok ugyanis kihalnak. Nem ördögtől való pénzt csinálni művészettel. De a legmenőbb lenne színpadra vinni, hogy Calgonnal a mosógép is tovább él!
Lehet sírni és nevetni is.
A Zsidai Csoport beperelte az Operaházat, aminek szerintük gasztronómiai működési engedélye sincs.
Maró gúnnyal reagáltak az operás botrányra.
Az Operaház büféjének forgalmának növelése egy klasszikus mű megszakítása és kajaszünet elrendelése révén. Kell-e ennél jobb téma a mémgyártóknak?
A youtuber szerint „legalább a magaskultúra fellegváraiban irthatnák a konzumidióta zabálós hisztériát, de az Operaházat vezető gyökér képes kettévágni a Carmina Buranát, hogy növelje a büfé bevételét”.
Bogányi Tibor karmester az intézkedések miatt a jövőben nem dirigálja a darabot.
A test végső határokig való dolgoztatása és a kizsákmányolása között sokszor vékony a választóvonal. A balett-táncosok ráadásul egy olyan mozgásformában alkotnak, ami a fizikai igénybevételt és a sérülést tekintve valahol a rögbi és a futball között van. A balettképzésben még ma is "rendben van" az a tanári hozzáállás, ami bárhol máshol aggályos lenne gyerekvédelmi szempontból. Hogyan lehet ezt ép bőrrel és elmével megúszni?
Halász Péter amellett, hogy a düsseldorfi Deutsche Oper am Rhein első karmestere, az idei évadtól első vendégkarmester a budapesti Operaházban, és a Zeneakadémián is elkezdett tanítani. Itthoni munkái mellett arról is beszélgettünk vele, hogy milyen hatása volt a #metoo-mozgalomnak a komolyzenei világra, és miért gondolja, hogy van jövője az opera műfajának.
Zsinórban több mint negyven Diótörő-előadáson táncolt, majd túlhajszoltságra és gyakori sérülésekre hivatkozva hét év után felmondott az Operaház balettkarának egyik táncosa, Kovács Noel Ágoston. A felmondásához egy levelet is mellékelt, amelyben arra panaszkodott, hogy a táncosok egyik előadásból ugranak a másikba, nincs elég idő a pihenésre, hiányzik a megbecsültség, a tánckarban nagy a fluktuáció. De vajon kötelező velejárója-e a fájdalom és a szenvedés a balettnek? Szabadúszó és társulatban dolgozó művészt, egészségvédelmi és jogi szakértőt, valamint az Operaházat és a Balettintézetet kérdeztük, hogy kiderítsük a választ. A témával hamarosan újabb cikkben foglalkozunk.
1924. január 14-én halt meg az akkori világ legnagyobb félkezes zongoraművésze. A jobb karját elvesztett Zichy Géza gróf a virtuóz bal kezével meghódította Európát. Nem kisebb géniuszt mondhatott barátjának és tanárának, mint Liszt Ferencet, aki nagyra értékelte, és együtt játszotta vele a Rákóczi-indulót, ünneplő, lelkes közönség előtt. A gróf komponált, költött, drámát írt, a magyar zenei élet tótumfaktuma lett, de ezekben a szerepeiben már korántsem egyértelmű a teljesítménye.
„Jelentem, az operai sztrájkveszély elmúlt, a »légiriadót« bölcsen lefújták” – közölte a Magyar Állami Operaház főigazgatója néhány órával azelőtt, hogy a tervezett munkabeszüntetés elkezdődött volna.
