Nem az élet hossza, hanem az egészségben eltöltött évek száma az igazán fontos, amit akár előre is lehetne jelezni egy mostanában egyre többet emlegetett mérőszámmal. Persze csak ha sikerülne könnyen mérhetővé tenni, és elterjedne a használata. Ez az úgynevezett „belső kapacitás”, de mit mutat? Mi köze az egylábas egyensúlyozáshoz? És mikor figyelhetnék magukon már a harmincasok is?
Ifj. Duda Ernő biotechnológus szerint a mai, reaktív orvoslás gazdaságilag hosszú távon fenntarthatatlan, és bár a prevenció lenne a követendő út, az egészségügyi kiadásoknak még csak körülbelül 3 százaléka jut erre. Ahogy mondja, az emberek mindig is vágytak rá, hogy hosszabb ideig éljenek, de nem arra költenek, amire igazán fontos lenne – pedig a legjobban igazolt „longevitygyógyszer” hétköznapibb, mint gondolnánk.
Mi lenne, ha az öregedést nem csupán elszenvedni lehetne, hanem bizonyos sejtszintű folyamatok befolyásolásával lassítani is? Matt Kaeberlein évtizedek óta azt kutatja, hogyan függ össze a sejtek növekedése, energiafelhasználása és karbantartása az élettartammal. Az eredményei mára az öregedéskutatás egyik legizgalmasabb gyógyszeres irányához vezettek.
Kína évek óta a társadalom gyors ütemű elöregedésével néz szembe, emiatt 2013-ban ismét engedélyezték a második gyermekek születését.
A gyulladás életet ment, ha időben jön és időben lecseng, az évek múltával azonban tartós háttérállapottá válhat. Egyre több kutatás szerint nem biztos, hogy maga az öregedés okozza a krónikus gyulladást, és az sem, hogy minden gyulladás káros. Fülöp Tamás öregedéskutatóval eredünk a krónikus gyulladás nyomába.
Hogyan táplálkozzunk, hogy megelőzzük a kognitív hanyatlást? – erről beszélgettünk Fekete Mónika kutatóorvossal, annak a kutatásnak a vezetőjével, amely a polifenolok szerepét vizsgálta az agy egészséges öregedésében. Hogyan hatnak a bélrendszer mikroszkopikus lakói az agyra? Mire jók a polifenolok, és mennyit segítenek a táplálékkiegészítők? Milyen életmódot javasol a szakértő?
Sokáig azt hitték, hogy az agyunk a húszas éveink közepére felnőtté válik. Újabb kutatások szerint azonban egyes agyi hálózatok a harmincas, sőt esetenként a negyvenes éveinkben is tovább fejlődnek.
Egy friss kutatás azt vizsgálta, hathat-e a világ egyik legismertebb és legtöbb ember által szedett gyógyszere az időskori kognitív hanyatlásra.
Már középkorban megváltozhat, hogyan idézzük fel az emlékeinket – derül ki egy új kutatásból. Nem feltétlenül felejtünk el mindent, amit átéltünk, inkább az emlékek közötti kapcsolatok felidézése válhat pontatlanabbá.
A longevityt könnyű futurisztikus génterápiákkal és százötven éves élettel azonosítani, pedig a gyakorlatban már az is alapjaiban változtatná meg az életünket, ha tíz-húsz évvel tovább maradnánk jó fizikai és szellemi állapotban. Adam Gries, a Vitalism egyik alapítója szerint ennek hatása messze túlmutatna az egészségügyön: újra kellene gondolnunk a munkát, a nyugdíjat, a családot és azt is, mit tekintünk idős kornak.
Hogyan lehet eligazodni az egészségünkről szóló, sokszor egymásnak is ellentmondó tanácsok között? Mit tudunk már biztosan a hosszabb, egészségesebb életről, és hol tart még csak a tudomány a kérdéseknél? November 19-én a Human Talks konferencián többek között a változókorról, az obezitás és a longevity kapcsolatáról, valamint az élet első éveinek mikrobiomra gyakorolt hatásáról is szó lesz.
Nagy meglepetés érte a finn tudósokat, amikor kiderült, nem csak a sok gyereket szülő nőknek jár gyorsabban a biológiai órájuk.
Mi van akkor, ha az öregedő sejt nem egyszerűen elhasználódik, hanem részben elveszíti a képességét arra, hogy „olvassa” a saját fiatalabb működéséhez szükséges információt? David Sinclair harvardi genetikus laborjában éppen ezt a merész elképzelést próbálják tesztelni. Állatokban már olyan eredmények születtek, amelyek néhány éve még sci-finek tűntek – és most elérkezett a pont, amikor kiderülhet, meddig vihető el ez az elképzelés.
A nők világszerte átlagosan tovább élnek, mint a férfiak, de ebből még nem következik, hogy lassabban is öregszenek. A hosszabb élet és az egészségben töltött évek között ugyanis nagyobb lehet a különbség, mint elsőre gondolnánk. Friss kutatások szerint a női és férfi szervezet nem egyszerűen gyorsabb vagy lassabb tempóban változik, hanem más ritmusban – és ez különösen az élet közepén válhat látványossá. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
Olyan anyagra bukkantak az ehető tengeri szivacsokban, amely úgy tűnik, visszafordítja az idős embereknél az öregedés jeleit – fedezték fel a kutatók, akik idős egereken már bizonyították is az elméletüket.
Az Isilico Medicine nevű vállalat évek óta fejleszti azt a gyógyszert, amit most emberek bevonásával is sikerült tesztelni. Az eredmény ígéretes.
A tempós járás időskorban nemcsak azt mutathatja meg, milyen állapotban vannak az izmok és az ízületek. Amerikai kutatók szerint azoknál a nyolcvan év feletti embereknél, akik kortársaiknál gyorsabban gyalogolnak, ritkább lehet a szellemi hanyatlás és a demencia. A magyarázat nem feltétlenül az, hogy a gyors séta önmagában védi az agyat, hanem az, hogy a jobb fizikai erőnlét nagyobb idegrendszeri tartalékkal járhat együtt.
Amíg az Európai Unió évről évre újabb milliárdokat különít el a daganatos, a szív- és érrendszeri, valamint a neurodegeneratív betegségek kutatására, addig egy vezető tudományos folyóiratban megjelent nemzetközi felhívás szerint a valódi probléma gyökerét, magát az öregedési folyamatot senki nem kezeli önálló kutatási területként. Több mint száz kutatóintézet, közöttük egy magyar szakértő is amellett érvel, hogy az egészséges öregedés és a longevity kutatása nem luxus, hanem az európai egészségügyi rendszerek jövőjének kulcskérdése.
Sokáig természetesnek vettük, hogy a középkorú férfiakon látszik az idő: ritkul a hajuk, nő a hasuk, fáradtabbnak tűnnek. Ma viszont mintha más lenne a mérce. Beckham kockahasa és Bezos látványos átalakulása után az ötvenes-hatvanas férfitest is üzenetté vált: fegyelmet, státuszt, energiát és önkontrollt kell sugároznia. Csakhogy ami egészségmegőrzésnek indul, könnyen újabb megfelelési kényszerré válhat.
A petefészek öregedéséről legtöbbször akkor beszélünk, amikor a termékenység vagy a gyermekvállalás kerül szóba. Pedig ez a szerv jóval korábban kezd öregedni, mint a testünk legtöbb része, és a változásai nemcsak a petesejtek számát vagy minőségét érintik. A petefészek hormonális működése a szív- és érrendszerre, az anyagcserére, a csontokra és az agyra is hatással lehet, ezért egyre több kutató tekint rá a női longevity egyik fontos, sokáig alulértékelt szereplőjeként. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
