#öregedés

Tény, hogy a nők tovább élnek – de vajon lassabban is öregednek?

A nők világszerte átlagosan tovább élnek, mint a férfiak, de ebből még nem következik, hogy lassabban is öregszenek. A hosszabb élet és az egészségben töltött évek között ugyanis nagyobb lehet a különbség, mint elsőre gondolnánk. Friss kutatások szerint a női és férfi szervezet nem egyszerűen gyorsabb vagy lassabb tempóban változik, hanem más ritmusban – és ez különösen az élet közepén válhat látványossá. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.




A járásunk elárulhatja, mennyi tartalék van még az agyunkban

A tempós járás időskorban nemcsak azt mutathatja meg, milyen állapotban vannak az izmok és az ízületek. Amerikai kutatók szerint azoknál a nyolcvan év feletti embereknél, akik kortársaiknál gyorsabban gyalogolnak, ritkább lehet a szellemi hanyatlás és a demencia. A magyarázat nem feltétlenül az, hogy a gyors séta önmagában védi az agyat, hanem az, hogy a jobb fizikai erőnlét nagyobb idegrendszeri tartalékkal járhat együtt.


A daganat, a szívbetegség és a demencia közös gyökeréről hallgat az uniós kutatáspolitika

Amíg az Európai Unió évről évre újabb milliárdokat különít el a daganatos, a szív- és érrendszeri, valamint a neurodegeneratív betegségek kutatására, addig egy vezető tudományos folyóiratban megjelent nemzetközi felhívás szerint a valódi probléma gyökerét, magát az öregedési folyamatot senki nem kezeli önálló kutatási területként. Több mint száz kutatóintézet, közöttük egy magyar szakértő is amellett érvel, hogy az egészséges öregedés és a longevity kutatása nem luxus, hanem az európai egészségügyi rendszerek jövőjének kulcskérdése.


Beckham és Bezos teste jelképezi az új férfiideált: öregedni lehet, csak ne látszódjon

Sokáig természetesnek vettük, hogy a középkorú férfiakon látszik az idő: ritkul a hajuk, nő a hasuk, fáradtabbnak tűnnek. Ma viszont mintha más lenne a mérce. Beckham kockahasa és Bezos látványos átalakulása után az ötvenes-hatvanas férfitest is üzenetté vált: fegyelmet, státuszt, energiát és önkontrollt kell sugároznia. Csakhogy ami egészségmegőrzésnek indul, könnyen újabb megfelelési kényszerré válhat.


A szerv, amely gyorsabban öregszik nálunk – és nem csak a termékenységünk múlhat rajta

A petefészek öregedéséről legtöbbször akkor beszélünk, amikor a termékenység vagy a gyermekvállalás kerül szóba. Pedig ez a szerv jóval korábban kezd öregedni, mint a testünk legtöbb része, és a változásai nemcsak a petesejtek számát vagy minőségét érintik. A petefészek hormonális működése a szív- és érrendszerre, az anyagcserére, a csontokra és az agyra is hatással lehet, ezért egyre több kutató tekint rá a női longevity egyik fontos, sokáig alulértékelt szereplőjeként. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.


110 éves a nagypapa, csak harminc éve halott: hamis alapokra építették az egész longevitymozgalmat?

A hosszú élet titkát sokan a világ legidősebb embereinek étrendjéből, szokásaiból és lakóhelyéből próbálták kiolvasni. Csakhogy egy új könyv szerint a történet egyik alapja jóval ingatagabb lehet, mint gondoltuk: a szupercentenáriusok egy részénél még az sem biztos, hogy valóban annyi ideig éltek, mint állítják róluk. Ha pedig az életkorok mögött pontatlan nyilvántartások, eltűnt anyakönyvek vagy nyugdíjcsalások állnak, abból nehéz megbízható tanácsokat levonni az egészséges öregedésről.







Már nem élnek, de nem is tűnnek el – mit csinálnak a zombi sejtek az öregedő szervezetben?

Az öregedő szervezetben nemcsak az számít, mi romlik el, hanem az is, mit nem sikerül időben eltakarítani. A kutatók egyre nagyobb figyelmet fordítanak azokra a sejtekre, amelyek már nem osztódnak tovább, de továbbra is üzeneteket küldenek a környezetüknek. Ezek a köznyelvben „zombi sejteknek” nevezett szeneszcens sejtek egyszerre lehetnek védelmezők és bajkeverők – éppen ezért nem olyan egyszerű megszabadulni tőlük, mint elsőre gondolnánk.


A demenciás esetek csaknem fele megelőzhető lenne egy új kutatás szerint

Sokan még mindig úgy gondolják, hogy a demencia az öregedés elkerülhetetlen velejárója, pedig a kockázat egy része befolyásolható. Egy új nemzetközi áttekintés szerint azonban nem elég plakátokon, kampányokban vagy figyelemfelhívó üzenetekben elmondani, mit kellene másképp csinálni. A valódi változáshoz olyan programokra van szükség, amelyek segítenek az embereknek cselekedni is: személyre szabott kockázatbecsléssel, közösségi támogatással és reálisan követhető életmódbeli lépésekkel.


Bryan Johnson: A biohacker, aki vércserével, őssejtekkel és önmaga klónozásával küzd a halál ellen

Bryan Johnson mindent mér, mindent szabályoz, és az egész életét annak rendeli alá, hogy minél tovább éljen. A világ legismertebb biohackere egyszerre tette divatossá a biomarkereket, az alvásoptimalizálást és a megelőzést, miközben a Blueprintből üzletet, a Don’t Die szlogenből pedig már-már világnézetet épített. De mit ér a teljes kontroll ígérete, ha közben nála is olyan betegség jelenik meg, amelyet a tökéletes rutin sem előzött meg?


Messi, Ronaldo és a 40 feletti élsport: a regeneráció lett a sportlegendák titkos fegyvere

Egyre több sportoló képes a negyvenes évei környékén is a világ élvonalában maradni. Messi, Cristiano Ronaldo, Serena Williams vagy Rafael Nadal példája nem azt jelenti, hogy az élsportolók legyőzték az öregedést, hanem azt, hogy a modern sporttudomány ma már egészen másként kezeli a terhelést, a regenerációt, a sérülésmegelőzést és a rehabilitációt, mint korábban. Szakértőkkel beszélgettünk arról, hogyan segítenek az adatok, a mozgáselemzés, az AI és a személyre szabott felkészítés abban, hogy a sportolói karrier egyre tovább tartson – és hol húzódnak a biológiai határok.




Szervnyomtatás és génterápia: Putyin 26 milliárd dolláros útja az örök élet felé

Az öregedés lassítása és az emberi élettartam radikális meghosszabbítása már nem pusztán tudományos kísérlet, hanem geopolitikai és stratégiai kérdés is. Vlagyimir Putyin 26 milliárd dolláros programja azt jelzi, Oroszország komolyan hisz abban, hogy az öregedés elleni küzdelem a jövő egyik legfontosabb tudományos és politikai versenyterülete lehet. A cél nem kevesebb, mint az öregedés biológiai folyamatainak befolyásolása, sőt hosszú távon akár visszafordítása. De vajon meddig terjedhet a tudomány, és hol kezdődik az a pont, ahol az örök élet keresése már politikai hatalmi kérdéssé válik?