#öregedés

A szexuális élet nem ér véget 60 fölött, sőt van, aki ekkor ér a csúcsra – mit tegyünk, hogy minél tovább élvezhessük?

A szexuális élet sem áll meg 60 felett, az viszont kétségtelen, hogy átalakul: nem a mennyiség, hanem a minőség válik hangsúlyossá. Szükség van nyitottságra, önismeretre, idősek ábrázolására a médiában, és a ritkán emlegetett szexedukációra – erről Jámbor Eszter tabukommunikációs szakembert, a Testsuli közösség alapítóját kérdeztük. Mihalec Gábor párterapeuta pedig arról beszélt lapunknak, hogy mi minden változik egy több évtizedes kapcsolatban, és mit lehet tenni azért, hogy hosszú távon képesek legyünk újra és újra kapcsolódni partnerünkkel.




Mi történik a sejtekben, amikor elfárad a belső nagytakarítás?

A sejtjeinkben folyamatosan zajlik egy láthatatlan karbantartás: fehérjék milliói készülnek, hajtogatódnak, javulnak vagy tűnnek el. Ha ez a finom egyensúly – az úgynevezett proteosztázis – felborul, a hibás fehérjék felhalmozódnak, ami számos öregedéssel összefüggő betegséghez vezethet. Dr. Somogyvári Milán molekuláris biológussal arról beszélgettünk, hogyan működik a sejtek „minőségbiztosítása”, és mit tehetünk azért, hogy ez a rendszer minél tovább jól működjön.



Mi igaz, és mi puszta marketing a hosszú élet tudományából? – beszélgetés Andrea B. Maierrel, a világ egyik vezető longevitykutatójával

„Az emberi test sokkal tovább és sokkal elegánsabban őrzi meg rugalmasságát, mint ahogy korábban feltételeztük. Az izom alkalmazkodik, az anyagcsere újrakalibrál” – mutat biztató jövőképet Andrea B. Maier, a longevity világszerte elismert szakértője, aki szerint lebecsüljük a test alkalmazkodóképességét. Mi az a minimum, amit ingyen is megtehetünk az egészséges öregedésért, milyen megoldásra érdemes pénzt áldozni, és mire nem? Miért meghatározó tényező az egészséges öregedésben az izomerő?


Magány, demencia, alacsony nyugdíjak – így próbálják kezelni az időskor kihívásait egy budapesti kerületben

Az idősödő társadalmakban egyre sürgetőbb kérdés, hogyan lehet megelőzni az időskori magányt, a demenciát vagy a fizikai leépülést. A kutatások és a technológiai megoldások nagy része már rendelkezésre áll – a kérdés inkább az, hogy a szociális ellátórendszer képes-e alkalmazni őket. Az Újbudai Szociális Szolgálatnál most egy olyan modellel kísérleteznek, amely a mozgástól a memóriatréningen át a mesterséges intelligenciával működő eszközökig több módszert is ötvöz az idősek életminőségének javítására.




Megfejtették a szuperöregek titkát

Úgy gondolnánk, hogy a korosodás elmaradhatatlan kísérője a szellemi frissesség hanyatlása, a kognitív problémák megjelenése. Azonban vannak olyan idős emberek, akiknek „vág az agyuk, mint a beretva”. De vajon mi lehet a titkuk? Amerikai kutatókat nem hagyta nyugodni ez a kérdés.


Apró szokások, nagy különbségek – hogyan lassítsuk az epigenetikai öregedést?

Akár egyik napról a másikra, egy hirtelen jött stressz hatására is változhat, hogy epigenetikailag „hány évesek” vagyunk, és azt is kimutatták, hogy délben idősebbek vagyunk, mint a nap más időszakaiban. Ebből is látszik, hogy sejtjeink epigenetikai folyamatai jelentik az egyik legképlékenyebb, mégis kulcsfontosságú tényezőt abban, hogy hosszan egészségesek maradjunk. Kerepesi Csaba, a HUN-REN BioAgeAI és Megfiatalodás kutatócsoportok társvezetője segített megérteni az összefüggéseket.


Az 50 és 60 évesek sok mindenben éppen a csúcson vannak

A hatvanéves kor sokak szemében egyenlő az öregséggel, ezért sokan félve tapossák már az ötvenes éveiket is. Ausztrál kutatók szerint azonban nincs ok az aggodalomra, ugyanis nem kevesen vannak, akiknél a hatvanhoz közeli évek jelentik az általános pszichológiai működés csúcsát.


Hogyan változnak az álmaink az életkorunkkal?

Miután az álmokat az agy szüli, és így bennük van a napi tapasztalat is, teljesen logikus, hogy másról álmodik egy ötéves, és másról egy nyugdíjas. A kutatások azonban jóval mélyebbre ásnak ennél, és ki is derítették, hogy nemcsak álmaink tartalma, hanem gyakorisága, élénksége is változik a korral, illetve az is, mennyire emlékezünk rájuk.



„A korral minden sejtünkben egyre több mutáció keletkezik” – hogyan tartsuk féken az öregedést és a daganatos betegségeket?

A DNS folyamatos ostrom alatt áll: belül a mindennapi működés koptatja, kívül a környezet karistolja. A genom instabilitása pedig az öregedés egyik legfontosabb biológiai jellemzője, és a daganatos betegségekkel is szorosan összefügg. Szüts Dáviddal, a Genomstabilitás Kutatócsoport vezetőjével beszéltük át, mi mindent kell tudni ezekről a folyamatokról, és azt is megnéztük, milyen életmóddal segíthetjük a sejt saját karbantartó mechanizmusait.




Apró, de sorsdöntő részlet, ami befolyásolja, milyen gyorsan öregszünk

Képzeljük el kromoszómáinkat úgy, mint egy cipőfűzőt, amit védősapka óv a kirojtosodástól: ez a telomer, amelynek hossza szorosan összefügg az öregedés tényezőivel. Miért tartják sokan úgy, hogy az „öregedés a daganatok elleni védelem mellékhatása”? Hogyan befolyásolhatjuk a telomerek épségét megfelelő életmóddal, és mit céloznak az újszerű, kísérleti genetikai terápiák? Fekete Bálint András orvos, klinikai genetikus segített eligazodni a témában.