#öregedés

Messi, Ronaldo és a 40 feletti élsport: a regeneráció lett a sportlegendák titkos fegyvere

Egyre több sportoló képes a negyvenes évei környékén is a világ élvonalában maradni. Messi, Cristiano Ronaldo, Serena Williams vagy Rafael Nadal példája nem azt jelenti, hogy az élsportolók legyőzték az öregedést, hanem azt, hogy a modern sporttudomány ma már egészen másként kezeli a terhelést, a regenerációt, a sérülésmegelőzést és a rehabilitációt, mint korábban. Szakértőkkel beszélgettünk arról, hogyan segítenek az adatok, a mozgáselemzés, az AI és a személyre szabott felkészítés abban, hogy a sportolói karrier egyre tovább tartson – és hol húzódnak a biológiai határok.




Szervnyomtatás és génterápia: Putyin 26 milliárd dolláros útja az örök élet felé

Az öregedés lassítása és az emberi élettartam radikális meghosszabbítása már nem pusztán tudományos kísérlet, hanem geopolitikai és stratégiai kérdés is. Vlagyimir Putyin 26 milliárd dolláros programja azt jelzi, Oroszország komolyan hisz abban, hogy az öregedés elleni küzdelem a jövő egyik legfontosabb tudományos és politikai versenyterülete lehet. A cél nem kevesebb, mint az öregedés biológiai folyamatainak befolyásolása, sőt hosszú távon akár visszafordítása. De vajon meddig terjedhet a tudomány, és hol kezdődik az a pont, ahol az örök élet keresése már politikai hatalmi kérdéssé válik?


Kimondták, hogy a dohányzásnál sokkal, de sokkal veszélyesebb, ha valaki nincs formában

Ha bárki elfelejtette volna a dohányzással együtt járó kockázatokat, elég a cigarettásdobozon látható elrettentő ábrára és feliratra néznie. Azonban vannak ennél jóval nagyobb kockázatok is, amelyekkel milliók élnek együtt úgy, hogy nem is gondolnak rájuk. Egy cambridge-i tanulmány számos korábbi kutatás eredményeit összegzi ezzel kapcsolatban, és amellett érvel, hogy a jelenlegi táplálkozási és mozgásra vonatkozó ajánlások túlságosan alacsonyra teszik a lécet.


Nem csak az életkor számít: ez a 7 mindennapi szokás gyorsíthatja a biológiai öregedést

Nem csak az évek múlása öregít: bizonyos mindennapi rutinok láthatatlanul gyorsíthatják a szervezet biológiai öregedését. A dohányzás, a rossz alvás, a tartós stressz, a mozgáshiány vagy a feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend olyan folyamatokat indíthatnak el a sejtekben, amelyek hosszú távon az egészségre is hatással vannak. A változtatáshoz azonban nem mindig van szükség radikális életmódváltásra. De vajon melyek azok a szokások, amelyek a leginkább „öregítik” a szervezetet?



A változás személyre szabottan kezdődik – miért nem működnek az általános jó tanácsok, ha sokáig akarunk fiatalok maradni?

Tudományos tartalom, életmódígéret és piaci érdek egyszerre tapad a longevity kifejezéshez, de hova forduljon az, aki szeretné minél tovább megőrizni egészségét és önállóságát? Balázs Anna, a CMC Déli Klinika orvos igazgatója szerint egy szolgáltatás nem attól értékes, hogy drága és látványos, hanem attól, hogy valóban személyre szabott. De miért nincs két egyforma eset, miért nézzük rosszul a laborleleteket, és hogyan veti vissza az egészséges életmódért tett fáradozásainkat a munkahelyünk?


Két térdprotézis után futóverseny: a 70 éves édesanyám története a mozgás erejéről

Amikor édesanyám 70 évesen rajthoz állt egy 10 kilométeres futóversenyen, valószínűleg kevesen gondolták volna, hogy alig néhány évvel korábban még a térdprotézisműtét utáni rehabilitáció jelentette számára a legnagyobb kihívást. A futás ekkor még nem szerepelt a tervei között, a cél csupán a fájdalommentes mozgás visszaszerzése volt. Története azonban jól mutatja, hogy megfelelő rehabilitációval, fokozatos terheléssel és kitartással időskorban is újraértelmezhetjük, mire képes az emberi test.



Kösz, jól: Vajon a szaunában és a hideg vizes merülésben rejtőzik a hosszú élet titka?

A rendszeres szaunázást és a hideg vizes merülést számos kutatás összefüggésbe hozza a jobb szív-érrendszeri egészséggel, az alacsonyabb gyulladásszinttel és akár az egészséges öregedéssel is. De hogyan hatnak valójában a szervezetünkre a hideg- és melegterápiák? A Kösz, jól podcast legújabb epizódjában dr. Kovács Milán sportorvossal jártuk körül a tudományosan igazolt előnyöket és a fontos óvintézkedéseket.


A kötőszövet, amely befolyásolhatja, mennyire maradunk mozgékonyak időskorban

Az öregedésről szóló közbeszéd sokáig elsősorban a ráncokról, a memóriáról vagy a szív- és érrendszeri betegségekről szólt, miközben talán az egyik legfontosabb kérdés ennél sokkal hétköznapibb: hogyan maradhat valaki hetvenéves kor felett is mozgékony, stabil és fizikailag önálló? Mi teszi lehetővé, hogy egy idős ember könnyedén felálljon egy székből, magabiztosan lépcsőzzön, hosszú sétákat tegyen vagy egyszerűen csak fájdalom nélkül élje a mindennapjait, miközben mások már jóval korábban merevségről, egyensúlyvesztésről és állandó mozgásszervi panaszokról számolnak be?


Miért őszülünk? Egy új kutatás szerint a válasz a rák elleni védekezésben is kereshető

Az ősz hajszálakra eddig az öregedés természetes jeleként is tekinthettünk, ám új kutatások szerint kapcsolatban állhatnak a DNS-károsodással, sőt a melanoma kialakulásának kockázatával is. A vizsgálatok arra utalnak, hogy az őszülés a melanocita őssejtek védelmi válasza lehet a potenciálisan daganatos átalakulással szemben. A folyamat így nem csupán esztétikai változás, hanem a szervezet sejtszintű daganatellenes mechanizmusainak lenyomata is lehet. A felfedezés új összefüggésbe helyezi az öregedés és a bőrrák biológiáját.



Mérhetően öregítenek az idegesítő emberek

Egy problémás kolléga, családtag vagy házastárs nem csupán napi bosszúságokat okozhat, hanem hosszú távon alááshatja a tőle szenvedő fél egészségét, felgyorsíthatja annak biológiai öregedését – bizonyították amerikai kutatók.


A szépségipar új kedvence: tényleg működik az arcjóga?

Magyarországon is egyre népszerűbb az arcjóga, amely az arc izmainak tornáztatásával és lazításával ígér frissebb külsőt. Hasonlóan a jógához, ez sem csak testgyakorlás: a feladatok stresszoldó hatásúak. Milyen tudományos bizonyíték támasztja alá, hogy hatásos a ráncok ellen? Miért nem tűnik jó ötletnek a botoxkezelés?




Nem az a kérdés, kibírunk-e öt napot evés nélkül – a longevitykutató, aki szerint a testünk többre képes, mint gondolnánk

A modern ember szinte folyamatosan eszik. Reggelire kávé és péksütemény, napközben nassolás, cukros üdítők, késő esti vacsora, majd kezdődik minden elölről. Valter Longo szerint éppen ez lehet az egyik probléma. A világhírű longevitykutató úgy véli, a szervezetnek időnként nem több energiára, hanem több szünetre van szüksége. Kutatásai szerint a jól időzített visszafogottság olyan regenerációs folyamatokat indíthat be, amelyek az egészséges öregedés szempontjából is fontosak lehetnek.