Idén Olaszország a soros elnöke az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Németországot, Franciaországot, Kanadát, Japánt és intézményként az Európai Uniót is magában foglaló G7 csoportnak.
Az USA azt állítja, hogy ez az ügy az ENSZ Biztonsági Tanácsának számos határozatát közvetlenül is sérti.
Közben azok az oroszok, akik háborúnak nevezik az orosz-ukrán háborút, elveszíthetik a saját állampolgárságukat.
Ez még a légvédelmi szirénák működésében és a készpénzfelvételben is gondot okozott.
A Fekete-tengeren az ukrajnai háború kitörése nyomán helyeztek ki aknákat a harcoló felek.
Az Egyesült Arab Emirátusok közvetítésével mindkét oldalról több mint 200 katonát engedtek szabadon.
A kiképzések után Oslo több F-16-os gépet ad át Ukrajnának.
Az Európai Unió korlátozó intézkedéseket vezetett be a világ legnagyobb gyémánttermelőjére, az orosz Alrosára.
A férfiak fejenként 155 ezer forintnyi hrivnyát fizettek egy embercsempésznek, hogy a zöldhatárra szállítsa őket.
Sokkal többet tehetnének a politikusok Európáért, ha hallgatnának a közvéleményre. Donald Tusknak és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszternek igaza van, amikor fegyverkezésre kapacitálja a Nyugatot: az EU vezetőinek nem elég kiállnia, cselekednie is kell, hogy véget érhessen a háború – úgy, ahogy az európai emberek és értékek megkövetelik. A Visegrad Insight főszerkesztőjének véleménycikke.
A súlyos szabálytalanságokkal teli szerbiai választásokról és Vucic győzelmének következményeiről ír a Guardian. A lengyel választások utáni helyzet mutatja, milyen kihívásokat jelent visszacsinálni demokrácia-ellenes intézkedéseket, írja a Die Zeit. Egy, a Wall Street Journalban megszólaló amerikai biztonságpolitikai szakértő szerint a tűzszünet hozhatná meg az előrelépést Ukrajnának, míg egy brit katonai szakértő a Daily Telegraphban sötét jövőképet fest. Bidennek fel lesz adva a lecke az idén a külpolitikában, írja az USA korábbi NATO-nagykövete a Politicóban. Az izraeli legfelsőbb bíróság döntéséről ír a Der Standard és a Wall Street Journal is. Utóbbi a kínai államfő újévi beszédével is foglalkozik, mely Tajvan kérdését is érintette. A Die Presse szerzője szerint 2024 nem az elektromos autók éve lesz.
Zelenszkij szerint az oroszok az elmúlt öt napban 300 rakétát és 200 drónt vetettek be.
Az ukrán elnök úgy fogalmazott, ez „szántszándékkal elkövetett terrorizmus".
A norvég közszolgálati média közölt megható portrét Anasztázia Kobilicskáról, az ukrán Teen Master Chef győzteséről, aki háborús menekültként előbb egy 11 ezer lakosú kisvárosban próbált szerencsét, majd az anyja szerelme miatt Altába költözött, és nem tett le arról, hogy egyszer újra kávézót nyit.
A török vezetés a Montreux-i Egyezményre hivatkozik.
A katonai szövetség főtitkára szerint a nyári washingtoni csúcson már ott lehet Svédország is.
Az ukrán elnök az Economistnak adott interjújában továbbra is tettre késznek mutatkozott, ugyanakkor pár irreálisnak tűnő elképzelést is felvázolt.
Pénteken hatolt be egy orosz robotrepülőgép a lengyel légtérbe, a külügyminisztérium magyarázatot vár.
Az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség hozta nyilvánosságra még tavaly, hogy a volt ukrán elnök százmilliókat kapott a magyar Pénzügyminisztériumtól. A listát végignézve az derül ki, hogy Porosenko kamat és kötvény kifizetése jogcímen jutott az összegekhez. Más országoktól is kapott ugyanilyen jogcímen pénzt. A kormány a DK feljelentésének hírére reagálva azt írta: Porosenko értékpapírokat és kötvényeket vásárolt.
El lehet-e a tiltani Donald Trumpot, hogy elinduljon a választásokon, teszi fel a kérdés a Financial Times. Az amerikaiak minden eddiginél jobban hajlanak a tekintélyelvűségre, írja a Time. A Neue Zürcher Zeitung a szerb belpolitikát elemzi. Az USA Kína-politikáját tárgyalja a neves közgazdász, Daron Acemoglu. Az ukrajnai háborúról ír, az Egyesült Államok felelősségét veti fel a Washington Post.
