Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
„Rákóczi Ferenc vagy Petőfi Sándor nem akartak békét? Senki nem akarja jobban a békét, mint az ukránok. De mi egy igazságos békét akarunk” – mondta Andrij Jermak az ukrán elnöki iroda vezetője azon a sajtótájékoztatón, amit Dmitro Kuleba ukrán és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter társaságában tartott.
Jermak a 444 újságírójának kérdésére válaszolt, aki arra volt kíváncsi, hogy az ukrán fél miért nem tartja jó megoldásnak a magyar kormánytisztviselők által több alkalommal is elmondott azonnali tűzszünetet.
„2019 óta 200 alkalommal tárgyaltunk az oroszokkal, hogy mi lett belőle, azt bárki láthatja... Volt körülbelül 11 tűzszüneti megállapodás, Oroszország az így nyert időt arra használta, hogy fel tudjon készülni Ukrajna megszállására” – indokolta válaszát Jermak. Szerinte előbb Zelenszkij 10 pontos béketervét kell egyeztetni a szövetségeseikkel és partnereikkel Oroszország bevonása nélkül, és miután egyetértésben megalkottak egy béketervet, utána lehet majd felkeresni az oroszokat, hogy tárgyaljanak róla.
A portál tudósítói Szijjártó Pétert is szembesítették Orbán Viktornak az Ukrajna szuverenitását kikezdő nyilatkozataival, ezt követően viszont a külügyminiszter csak annyit mondott, hogy Magyarország kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett és mindent megtesz annak érdekében, hogy béke legyen. Ezt képviselte a mostani tárgyaláson csak úgy, mint az elmúlt két évben folyamatosan.
Fagyos hangulatban találkozik Szijjártó és Kuleba, de hogy jutott a mélypontra a magyar-ukrán viszony?
Magyarország az elsők között ismerte el a Szovjetunió szétesése után függetlenné vált Ukrajna államiságát és éveken át baráti hang jellemezte a két ország kapcsolatait. A viszony az Ukrajnához tartozó Krím orosz annektálása után kezdett megromlani, s a 2017-es ukrán oktatási törvény elfogadása óta folyamatosan nőtt a feszültség.
