A Nílus egy mára teljesen eltűnt, ősi mellékága mentén épültek fel az ókori egyiptomi piramisok, köztük a híres gízai piramis, több mint négyezer éve – állapította meg a piramisok építésének rejtélyét kutató amerikai kutatócsoport.
Egyiptom mellett néhány másik állam is eszébe juthat az embernek a „piramis” szó hallatán, de Szudánt nagyon kevesen említenék. Pedig van ott látványosság, éppen ezért a Google az észak-afrikai helyszínt választotta legújabb turisztikai digitalizációs projektjéhez. Az eredmény magával ragadó lett.
Senki sem sérült meg, amikor motoros támadók rálőttek a turistákra várakozó buszra a piramisokhoz vezető főúton. A merénylet mögött az egyiptomi hatóságok szerint a Muzulmán Testvériség iszlamista mozgalom körülbelül tizenöt fiatal tagja.
Megfeledkezhet a kora őszi időről, a napi gondokról, és elrepülhet virtuálisan a múltba, pontosabban a múltat idéző lenyűgöző emlékek közé Egyiptomba.
A húsokhoz használt kötözőanyagokon balzsam- és gyantanyomokat találtak a kutatók. Különösen feltűnő volt annak a marhabordának a balzsamozása, amelyet az időszámítás előtt 1540 és 1295 között élt Juja és Tuja ókori nemes házaspár sírjában, a Királyok Völgyében találtak.
Tizenhét eddig nem ismert piramist, több mint ezer sírhelyet és háromezer ősi települést fedtek fel azok az Egyiptomról készült infravörös műholdfelvételek, amelyeket amerikai kutatók elemeztek.
A gízai piramisok lábához költöznek a kairói Egyiptomi Múzeum antik kincsei, a Tahrír téren álló épület pedig a XXI. századi műalkotások szentélyévé válik. A gízai múzeum a tervek szerint 2015-ben nyílhat meg a látogatók előtt.
