Magyarországon jártak a bátonyterenyei akkufeldolgozó tulajdonosai
Oláh Lajos DK-s képviselőnek parlamenti találkozójukon elmondták: az akkugyárak indulásakor jellemzően nagyobb selejtmennyiséggel dolgoznak, így a rájuk eső teher is nagyobb.
Oláh Lajos DK-s képviselőnek parlamenti találkozójukon elmondták: az akkugyárak indulásakor jellemzően nagyobb selejtmennyiséggel dolgoznak, így a rájuk eső teher is nagyobb.
Reagált a külügy és a Kormányzati Tájékoztatási Központ a Magyarország ellen indult kötelezettségszegési eljárásra és pont annyira vállalt felelősséget a történetért, mint amennyire gondolja.
Egy friss közvélemény-kutatásból kiderült az is, hogy az Ukrajnában élő magyarok jelentős része teljes mértékben bízik Volodimir Zelenszkijben.
Ha a kormány valamit kiemelt üggyé nyilvánít, az attól kezdve országos ügy, ezért nem lehet róla helyi népszavazást tartani – mondta ki az Ab, megsemmisítve az ezzel ellentétes bírósági ítéletet.
Ezúttal Sopronból adta szokásos péntek reggeli rádióinterjúját a miniszterelnök. Ukrajna agresszív és követelőzik, ha az amerikaiak akarnák, holnap reggel béke lenne, Brüsszel migránsgettókat akar, de mi nem hagyjuk, az ellenzék pedig zsoldos – fejtegette Orbán.
Nyolcadik alkalommal szerveztek kordonbontást a momemtumos képviselők a budai Várban.
12 milliós bírságot ért nem lefóliázni egy könyvet, amelyben két ember szabad. És még csak befelé megyünk a homofóbiába. Ez egyfelől arról árulkodik, hogy elképesztő méretű a baj, amiről így kell elterelni a figyelmet. Másfelől pedig arról, hogy most kell igazán hangosnak lenni, mert most van mire. Vélemény.
Az MKKP szerint ez más pártoknak aprópénz, nekik viszont létszükséglet, így támogatásokat kérnek.
Újabb adag nem nyilvános kormányhatározatba nézhetett bele a hvg.hu. A tíz évvel ezelőtti dokumentumokból kiderült, hogyan igyekeztek titokban pénzeket elvonni területekről, vagy épp a lakossággal állampapírt vetetni. Kiderül az is, hogy miközben a nyilvánosságban tompították vagy elfojtották a környezetvédelmi aggályokat, egymilliárdosra rúgott az Audira kirótt kompenzáció, miután a gyár természetvédelmi területen építkezett. És miközben Brüsszellel keménykedett a kormány, eltitkolt egy határozatot, amelyben visszalépett egy EU elleni perből.
Háromnaposként terjedt el a sajtóban, aztán Szijjártó Péter és Orbán Viktor sajtósa is lerövidítette egy nappal, majd a kormányfő a Facebookon meglepetésre újra bedobta a bűvös hármas számot.
A két vezető a NATO-csúcson udvariaskodta túl egymást.
A török elnök a vilniusi NATO-csúcs végén úgy fogalmazott, hogy azt szeretnék, ha minél hamarabb lezárulna ez a folyamat.
A magyar miniszterelnököt a vilniusi NATO-csúcson örökítették meg.
A Momentum által a svéd NATO-bővítés megszavazását célzó rendkívüli parlamenti ülésre tett javaslat akár sikeres is lehetne. A Fidesz-KDNP szokásos bojkottja most nehezen lenne indokolható, hiszen a törökök zöld jelzése után már Orbánnak sem érdeke az időhúzás. Más kérdés, hogy a Fidesz nem akarná annak látszatát, hogy a 135 bátor kormánypárti egy év sunnyogás után az ellenzék „füttyentésére” ugrik.
A párt szerint a katonai szövetség bővítése alapvető nemzeti érdek, hiszen minél erősebb a NATO, annál nagyobb biztonságban vannak a magyarok.
Miért kínál eladásra titokban több száz új, nem használt terméket, lapradiátorokat, gázkazánokat és bojlereket feleslegessé vált áruként, így áron alul a honvédelmi tárca egyik cége, ráadásul titoktartási nyilatkozat aláírása mellett – erről kérdezi a DK-s Vadai Ágnes a honvédelmi minisztert. A HM később közölte, hogy a kérdezett, az értékesítésről szóló levelet nem is a HM cége írta, valószínűleg az egy csalás, hamisítvány.
Nem mehetnek még szabadságra a miniszterek, mivel Orbán Viktor többnapos, kihelyezett kormányülést tervez tartani a vilniusi NATO-csúcsról hazatérve. Téma lesz Svédország NATO-csatlakozásának egy éve halogatott megszavazása, és az ukrajnai háború is.
Erdoğan török elnök némiképp váratlanul bejelentette, hogy Törökország immár beengedné a svédeket a katonai szövetségbe, ráadásul a hírek szerint nem is akar késlekedni a hivatalos döntéssel a török parlament. Ez azt jelenti, hogy a magyar kormány is gyorsan kell hogy lépjen, ha tartani akarja az ígéretét, hogy nem mi leszünk az utolsók a ratifikálással. Ráadásul úgy tűnik, nincs is azonnal elővehető, kész tervünk a továbbiakra. A svéd, a török és az amerikai motivációkat elég jól látni a történetben, de hogy Magyarország számára a késleltetésnek mi értelme volt azon túl, hogy Erdoğannak tett egy szívességet Orbán Viktor, az egyelőre nagy kérdés.