Újabb adag nem nyilvános kormányhatározatba nézhetett bele a hvg.hu. A tíz évvel ezelőtti dokumentumokból kiderült, hogyan igyekeztek titokban pénzeket elvonni területekről, vagy épp a lakossággal állampapírt vetetni. Kiderül az is, hogy miközben a nyilvánosságban tompították vagy elfojtották a környezetvédelmi aggályokat, egymilliárdosra rúgott az Audira kirótt kompenzáció, miután a gyár természetvédelmi területen építkezett. És miközben Brüsszellel keménykedett a kormány, eltitkolt egy határozatot, amelyben visszalépett egy EU elleni perből.
Hasonló gondokkal küzdött bő tíz éve, 2012-2013 fordulóján is az Orbán-kormány, mint most: már akkor is igyekeztek csökkenteni az költségvetési kiadásokat és állampapír-vásárlással bevonni az embereket az állam finanszírozásába. Mindez azokból a nem nyilvános, úgynevezett „kétezres" kormánydöntésekből derül ki, amelyekbe a hvg.hu tíz év elteltével betekintést kapott.
Az akkori, a közvélemény előtt titokban tartott spórolásnak része volt például a 2006/2012-es számú, 2012 júliusi, „a nemzetközi szervezetekben való kormányzati részvétel felülvizsgálatáról szóló” határozat, amellyel a kormány
55 nemzetközi szervezet közül 27-nél a kilépésről döntött, megspórolva az éves tagdíjat.
A Múzeumok Nemzetközi Tanácsán évi 200 ezret, az Európai Ifjúsági Tudásközponton egymilliót, az ENSZ Iparfejlesztési Szervezetén 21,1 milliót spóroltak. Maradt viszont Magyarország évi 33,6 millióért a kormány Nemzetközi Asztronautikai Akadémia tagja, sőt azóta van már HUNOR magyar űrhajósprogram is:
Lehet-e holdkőzetből házat építeni a Holdon? - Interjú a magyar űrhajósjelöltekkel, akik közül a kiválasztott ezt is vizsgálja majd
Keményen dolgozik majd a magyar űrhajós a Nemzetközi Űrállomáson, ahol olyan sűrűn követik egymást a kísérletek, hogy semmilyen hiba nem fér bele. A többi között azt is vizsgálják, hogyan reagál az űrbéli környezetre a szervezet, milyen gyógyszereket lehet fent bevetni - ami a robbanásszerűen fejlődő űrturizmus miatt lehet fontos.
Ennél jóval nagyobb, 15 milliárd forintos megtakarítást írt elő 2013-ra „a gyógyszertámogatás ésszerűsítése érdekében szükséges intézkedésekről” szóló 2010/2012-es, nem nyilvános kormánydöntés.
Szintén az államkassza helyzetének javítására érkezett 2013 januárjában a 2002/2013-as kormányhatározat, amely „a lakosság állampapír-állományának növelését” tűzte ki célul. Ennek érdekében a Magyar Államkincstár járási hivatalokba kirendelt alkalmazottait értékpapír-forgalmazási feladatokkal bízták meg, bővítve a forgalmazói hálózatot.
Most, 10 évvel később elektronikusan tukmálják az állampapírokat például a KRÉTA-n, és reklámozzák is azokat 3 milliárdért.
Nem nyilvános döntés volt az is, amellyel – a magyar devizahitel-válságtól aligha függetlenül – előírták a Pénzügyi Jogok Biztosának Hivatala létrehozását a 2008/2012-es, 2012 szeptemberi kormányhatározatban. Decemberben meg is alakult az új ombudsmani hivatal, amelynek vezetője Doubravszky György lett. Az új ombudsman lelkesen és magabiztosan látott munkához. Először is kimondta, hogy „a devizahitelek hibás termékek”, sürgette, hogy vessenek véget a kilakoltatásoknak, és közérdekű keresetekkel gyorsította volna fel a devizaadósok banki pereit. Magabiztosan kijelentette továbbá:
akár egy hét alatt megoldaná a devizahitelesek gondjait.”
Ez nem sikerült neki, ráadásul sem vezetői megbízatása, sem a hivatal nem volt hosszú életű. Alig 10 hónap után, 2013 októberében jelentették be, hogy a hivatalt megszüntetik, Doubravszky Györgyöt felmentik, és ő az MNB-nél „képviseli tovább a pénzügyi jogokat". Az önálló ombudsmani hivatal megszüntetésével évi 177 milliót spóroltak.
2013 januári volt az a 2001/2013-as döntés, amellyel az EU mellett működő brüsszeli állandó képviselet létszámát bővítették 2 fővel 115-re, 2013 februárjában született kormánydöntés 2003/2013-as számon a „látvány-csapatsportágak társasági adókedvezménye módosításának lehetséges irányairól”. Ez előírta a sport tao-rendszer felülvizsgálatát a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) bevonásával.
A 2004/2013-as kormánydöntés arról szólt, hogy bő egymilliárd forintban, egészen pontosan 1073933000 forintban határozták meg Orbánék a győri Audi-gyár természetvédelmi, Natura 2000-es területen történő bővítésének „kompenzációs összegét”. Ez nem érhette váratlanul a céget, ők maguk vállaltak több száz milliós kompenzációt. Hogy vajon miért nem nyilvános határozatban rótta ezt ki a kormány, azt nem tudni, mindenesetre emlékezetes: az Audi bővítése ellen környezetvédők tiltakoztak, a kormány ugyanakkor nem gördített akadályt elé, majd Orbánék elhintették az illetékesek között, hogy a környezetvédelmet nem feltétlenül kell túl komolyan venni, ha az lelassít fontos beruházásokat.
A 2005/2013-as, szintén nem nyilvános határozat az új Polgári Törvénykönyvvel kapcsolatos jogalkotási feladatokat írt elő több miniszternek, a 2006/2013-as pedig a helyközi személyszállítási közszolgáltatás állami költségtérítéséről szólt 19 milliárd forint értékben.
Tíz éve, 2007-es sorszámon külön határozat rendelkezett arról, hogy a kormány visszavonja egy még 2007-es Európai Bizottsági határozat elleni keresetét az üvegházhatású gázok kibocsátási egységének 2008-2012 közötti időszakot érintő nemzeti kiosztási terve ügyében.
A 2008/2013-as kormánydöntés az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást figyelembe vevő nemzeti katasztrófavédelmi kockázatfelmérésről szóló országjelentés és stratégia előkészítését írta elő. Manapság inkább Nemzeti Vallásturizmus Intézkedési Terv készül:
Az úgynevezett „kétezres” kormányhatározatok technikailag nem titkosak, de nem is nyilvánosak, egyszerűen nem teszik közzé ezeket. Sőt, még további 10 évig titkolják az ilyeneket, mondván: döntés-előkészítő anyagnak számítanak.
A fenti határozatokat a hvg.hu csak azért láthatta, mert miután első fokon pert nyertünk a bíróságon hasonló kormányhatározatok kiadása ügyében, közérdekű adatigénylésünkre a 10 éves korlát lejárta után betekintést biztosítottak ezekbe. Előző cikkünkben már írtunk párról:
Gazdagok különadója, állami autókereskedés - belenézhettünk, miket tervezett titokban Orbán nem sokkal a NER indulása után
A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres", azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő - egykori nevén: Merkur - feltámasztását is.
| Kormányhatározatok fajtái |
Különbséget kell tenni a nyilvános és a nem nyilvános (akár titkosított) határozatok között – ez a sorszámuk alapján könnyű:
|
Azokat, akik csak a Stranger Thingsből ismerik, összezavarná, hogy miket művelt a karrierje kezdetén Paul Reiser. Korábbi rajongóit például azzal lepte meg, hogy feltűnt az Aliens gonoszaként. A veterán komikussal pályafutása cikkcakkjairól, Jerry Seinfeldről, Lisa Kudrow-ról és Eddie Murphyről is beszélgettünk. És arról is, miért tartotta hülyeségnek a Jóbarátokat.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.
Ez az a fegyver, amely alkalmas lehet Irán nukleáris létesítményeinek megtámadására.
