Főleg azt nem akarta sok ottani lakos, hogy akkumulátorgyár épüljön, bár nem volt biztos, hogy ez lenne a terv, de általában sem tetszett az iparterület terjeszkedése. Ezért a helyi népszavazásra javasolt kérdést így fogalmazták meg: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata ne kezdeményezzen kisajátítási eljárást a 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelettel kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított Győri Ipari Park bővítése céljából?” Pollreisz Balázs szocialista önkormányzati képviselő ezt úgy magyarázta, hogy ha az igenek győznének, az esetleges gyárépítésről a beruházónak nem a kormánypárti vezetésű önkormányzattal kellene megegyeznie, hanem egyenként a magáningatlanok, jórészt termőföldek tulajdonosaival, akik nem akarják eladni a földjeiket.

A helyi választási bizottság megtagadta a kérdés hitelesítését, azzal érvelve, hogy egy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás nem minősülhet helyi közügynek, tehát a referendum ellentétes lenne a helyi népszavazás alkotmányos céljával és rendeltetésével. A szervezők ezután bírósághoz fordultak, mert szerintük nincs olyan szabály, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházással kapcsolatos közigazgatási eljárást az önkormányzat köteles lenne megindítani. Vagyis van mozgástere a városnak.

A Győri Törvényszék egyetértett ezzel, és a választási bizottság határozatát megváltoztatva hitelesítette a kérdést, vagyis lehetővé tette volna az aláírásgyűjtést, és annak sikere esetén a népszavazást. Az indoklás szerint a bizottság nem tudta kellően megmagyarázni, miért utasította el a hitelesítést.

Ezen ítélet ellen viszont az önkormányzat tulajdonában lévő Győri Nemzetközi Ipari Park Kft. nyújtott be alkotmányjogi panaszt. A beadvány szerint az a kérdés, hogy ha a Győri Ipari Park fejlesztését nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a kormány, akkor annak bármely megvalósítási része lehet-e helyi közügy? A cég úgy látta, hogy olyan kérdést hagyott jóvá a bíróság, amelyről népszavazás az Alaptörvény szerint nem lenne tartható, mivel nem tartozik a döntéshozó szerv, vagyis az önkormányzat hatáskörébe.

Az Ab Márki Zoltán vezette öt tagú tanácsa (előadó: Handó Tünde) a bírósággal szemben, az érintett cég és a helyi választási bizottság mellett döntött. Érvelése szerint kiemelten közérdekű nemzetgazdasági ügyet a helyi közügy fogalma alá vonni Alaptörvény-ellenes, mert ez a szabályok kijátszása.

„A helyi népszavazásra nem bocsátható kérdés megkerülését célzó népszavazási kérdés hitelesítése és népszavazásra bocsátása esetén a választópolgár valójában nem arról a kérdésről dönt, amely a szavazólapon szerepel, hanem adott esetben a teljes beruházásról, melyről egyébként helyi népszavazás formájában nem dönthetne.”

A döntéssel az öt alkotmánybíró közül egyedül az utóbbi időben több különvéleményt író Schanda Balázs nem értett egyet. Szerinte az „igen” válaszok győzelme kizárólag az önkormányzatnak tiltaná meg a kisajátítási eljárás kezdeményezését, az államnak azonban – értelemszerűen – nem, tehát nincs szó Alaptörvény-ellenességről, a kérdés egyértelműen helyi közügyre vonatkozik.

Mivel azonban ez a vélemény kisebbségben maradt, a győri népszavazást nem lehet megtartani.