Győr egyik városrészében, Győrszentivánon már tavaly tiltakozást váltott ki az ipari park bővítésének terve.
Főleg azt nem akarta sok ottani lakos, hogy akkumulátorgyár épüljön, bár nem volt biztos, hogy ez lenne a terv, de általában sem tetszett az iparterület terjeszkedése. Ezért a helyi népszavazásra javasolt kérdést így fogalmazták meg: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata ne kezdeményezzen kisajátítási eljárást a 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelettel kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított Győri Ipari Park bővítése céljából?” Pollreisz Balázs szocialista önkormányzati képviselő ezt úgy magyarázta, hogy ha az igenek győznének, az esetleges gyárépítésről a beruházónak nem a kormánypárti vezetésű önkormányzattal kellene megegyeznie, hanem egyenként a magáningatlanok, jórészt termőföldek tulajdonosaival, akik nem akarják eladni a földjeiket.
A helyi választási bizottság megtagadta a kérdés hitelesítését, azzal érvelve, hogy egy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás nem minősülhet helyi közügynek, tehát a referendum ellentétes lenne a helyi népszavazás alkotmányos céljával és rendeltetésével. A szervezők ezután bírósághoz fordultak, mert szerintük nincs olyan szabály, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházással kapcsolatos közigazgatási eljárást az önkormányzat köteles lenne megindítani. Vagyis van mozgástere a városnak.
A Győri Törvényszék egyetértett ezzel, és a választási bizottság határozatát megváltoztatva hitelesítette a kérdést, vagyis lehetővé tette volna az aláírásgyűjtést, és annak sikere esetén a népszavazást. Az indoklás szerint a bizottság nem tudta kellően megmagyarázni, miért utasította el a hitelesítést.
Ezen ítélet ellen viszont az önkormányzat tulajdonában lévő Győri Nemzetközi Ipari Park Kft. nyújtott be alkotmányjogi panaszt. A beadvány szerint az a kérdés, hogy ha a Győri Ipari Park fejlesztését nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a kormány, akkor annak bármely megvalósítási része lehet-e helyi közügy? A cég úgy látta, hogy olyan kérdést hagyott jóvá a bíróság, amelyről népszavazás az Alaptörvény szerint nem lenne tartható, mivel nem tartozik a döntéshozó szerv, vagyis az önkormányzat hatáskörébe.
Az Ab Márki Zoltán vezette öt tagú tanácsa (előadó: Handó Tünde) a bírósággal szemben, az érintett cég és a helyi választási bizottság mellett döntött. Érvelése szerint kiemelten közérdekű nemzetgazdasági ügyet a helyi közügy fogalma alá vonni Alaptörvény-ellenes, mert ez a szabályok kijátszása.
„A helyi népszavazásra nem bocsátható kérdés megkerülését célzó népszavazási kérdés hitelesítése és népszavazásra bocsátása esetén a választópolgár valójában nem arról a kérdésről dönt, amely a szavazólapon szerepel, hanem adott esetben a teljes beruházásról, melyről egyébként helyi népszavazás formájában nem dönthetne.”
A döntéssel az öt alkotmánybíró közül egyedül az utóbbi időben több különvéleményt író Schanda Balázs nem értett egyet. Szerinte az „igen” válaszok győzelme kizárólag az önkormányzatnak tiltaná meg a kisajátítási eljárás kezdeményezését, az államnak azonban – értelemszerűen – nem, tehát nincs szó Alaptörvény-ellenességről, a kérdés egyértelműen helyi közügyre vonatkozik.
Mivel azonban ez a vélemény kisebbségben maradt, a győri népszavazást nem lehet megtartani.
