Deutsche Welle: Milyen szerepet játszik Orbán a közép-európai jobboldali populista hálózatban?
Donald Trump újraválasztása és a saját közvélemény-kutatási sikereik lendületet adnak a jobboldali populistáknak Európában.
Donald Trump újraválasztása és a saját közvélemény-kutatási sikereik lendületet adnak a jobboldali populistáknak Európában.
A populista nacionalisták elképzelései az Atlanti-óceán mindkét oldalán közösek, de a felszín alatt feszültségek vannak, véli a Financial Times fő külpolitikai elemzője.
A populistákkal az a baj, hogy reálisak az általuk megjelölt problémák, de a válaszaik már veszedelmesek, ugyanakkor látni kell azt is, hogy a nyugati demokráciákkal valami komoly gond van, mondja Rene Cuperus politikatörténész, a holland kormány tanácsadója az osztrák Kuriernek adott interjúban.
Az Európai Parlamentben a jobboldali populisták általában a többséggel szemben szavaznak, de több kérdésben is megosztottak – derül ki a Deutsche Welle adatelemzéséből. Mi várható a következő parlamenti ciklusban, amelynek a jobboldali konzervatívok és radikálisok a felmérések szerint nagyobb létszámmal futhatnak neki, miközben az európai frakcióik is jelentősen átalakulhatnak? A kérdés abból a szempontból is jelentős, hogy hová ülnek be a Fidesz képviselői.
A politikai légkör mindenütt rendkívüli módon kedvez a szélsőjobbos pártoknak és politikusoknak, írja az amerikai lap elemzése.
Az Európai Parlamentben a júniusi választás után várhatóan megnő a szélsőjobb szava a többi közt az olyan kérdésekben, mint Ukrajna katonai támogatása, mutat rá Armida van Rij, a Brit Külpolitikai Intézet, a Chatham House vezető kutatója, az európai programok vezetője.
A szélsőjobboldali veszélyre figyelmeztet a német szociáldemokrata párt listavezetője az EP-választáson. A Die Zeitnek nyilatkozva elmondta, szerinte mi ad reményt a populista áttörés ellen.
A Süddeutsche Zeitung az idei EP-választás kérdéseit járja körül. Donald Trump lehetséges visszatérésének következményeit elemzi a Guardian és a Time. Ugyancsak az amerikai választással foglalkozik a Washington Post. Az Economist szerint Ukrajna jöhet ki jól az orosz-ukrán háborúból. A magyar kormány nem különösebben erőlteti, hogy – szemben az EU-s törekvésekkel – függetlenedjen az orosz gáztól, írja a Financial Times.
Továbbra is fókuszban az Orbán-kormány és az EU konfliktusa Ukrajna pénzügyi támogatása és az ország tagfelvételi folyamatának megkezdése ügyében. A Guardian szerint az Unió különböző B verziókat fontolgat a magyar kormány megkerülésére. A Der Standard szerint az orbáni zsarolásban nincs semmi új, azonban a mostani helyzet mégis szintlépés. A Politico azt írja, a kialakult helyzet Ursula von der Leyen számára a 22-es csapdája. A Financial Times a Tusk-kormány előtt álló "herkulesi teendőkről", a Washington Post és a Guardian az ukrajnai helyzetről ír. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Marine Le Pen azt reméli, hogy a populista pártok növekvő befolyása vonzónak bizonyul még az Európai Néppárt számára is, írja a francia lap.
A populisták tanulnak egymástól, módszereik között vannak átfedések, mondja a Princeton Egyetem politológia professzora a Financial Timesban, és meg is nevezi ezeket.
Milyen célt szolgálnak az autokrata rendszerek jelképes építészeti alkotásai, és mit kezdjen azokkal a társadalom, ha ezek a rendszerek és vezetők már nem lesznek, erről írt Jan-Werner Müller, a Princetoni Egyetem politológia tanára.
Trump, Putyin, Erdogan vagy éppen Orbán törekvéseit elősegíti a jóléti állam leépülése, a gazdasági válság, a növekvő társadalmi egyenlőtlenség. Ha ugyanis valaki lecsúszik, az félni kezd, ezt pedig kiaknázza a jobboldal.
A magyar miniszterelnök a nemzetközi és a belpolitikában is élt már át jobb időket, leváltásának esélyei még soha nem voltak ennyire kedvezőek, olvasható az osztrák hetilapban megjelent elemzésben.
Orbán Viktor évekig hitte, hogy számára kedvező fordulat következik be az EU domináns országaiban. Nem számolt a németországi kormányváltással, sem azzal, hogy a megmaradt szövetségesei közt kiéleződő ellentétek is hátráltatni fogják.
A kilenc ország euroszkeptikus politikusait felvonultató összejövetel „a szabad és egyenlő nemzetek Európai Uniója” mellett állt ki.
A populista pártok szövetségén dolgoznának az európai konzervatív pártvezetők, de egy fontos szereplő Varsó helyett Rómát választotta.
Nem igaz, hogy a tömegek erős embert akarnak, és elfordulnak a jogállamtól, írja a Princeton Egyetem politológiaprofesszora a brit Guardianben. Valójában az történt, hogy a korábbinál könnyebb meghamisítani a demokráciát – részben mert annak hívei nem megfelelőképpen érvelnek az alapelvek mellett, részben pedig mivel nem helyesen mérik fel az ellenfelek okozta fenyegetést.
Sose szeretnék olyan klubhoz tartozni, amelyik elfogadna engem tagnak – jelentette ki Woody Allen. A magyar kormányfő olyan helyzetbe manőverezte magát, hogy nem lehet ilyen válogatós.
Lehet, hogy a populizmus sok helyen akadozik, az emberi gyarlóság azonban megújuló forrást jelent az autokraták számára.