A hét uniós tagállamban felvett adatok szerint kisebbségben vannak a demokratikus berendezkedés következetes támogatói, ami kedvez a populistáknak. Az uniós tagság és együttműködés megítélése viszont még úgy is túlnyomóan pozitív, hogy többen bíznak inkább nemzeti kormányukban, mint Brüsszelben.
Egyre kevésbé lelkesednek a demokráciáért Európában – derül ki egy friss kutatásból.
A European Movement felmérésében a júniusi adatfelvétel során 3500 felnőttet kérdeztek az Európai Unió hét nagyobb országában (Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Svédország, Lengyelország, Románia) arról, hogy hogyan viszonyulnak a demokráciához, illetve az Európai Unióhoz.
A hétfőn közölt eredmények szerint a válaszadóknak alig több mint egyharmada vallotta magát a demokrácia elkötelezett támogatójának, míg 64 százalék kevésbé tartotta meghatározó fontosságúnak, hogy demokratikus viszonyok között élhessen, és hajlamosabb volt a határozott politikai vezetés koncepciójával rokonszenvezni. A válaszok arányában azonban jelentős szórást mutattak az egyes országok eredményei. Svédországban – a hét ország közül egyedüliként – 52 százalékkal szűk többséget képeztek a demokrácia mellett elkötelezett válaszadók, míg a legalacsonyabb arányt elérő Spanyolországban csupán a válaszadók negyede volt elkötelezett demokrácia-pártinak tekinthető. Német- és Olaszország egyaránt 48 százalékot ért el, míg a lengyelek, románok és franciák körében 30-32 százalékon álltak az egyértelműen demokratikus elköteleződésűek.
A felmérést rendelő szervezet, az European Movement főtitkára, Petros Fassoulas a Politicónak elmondta, hogy bár az alacsony eredmények aggasztóak, azok mögött többnyire nem az uniós polgárok antidemokratikus meggyőződése áll, hanem az, hogy az emberek tehetetlennek érzik magukat a jelenlegi rendszerben, amelynek csalódtak intézményeiben.
Mint a lap írja, ez a kiábrándulás táplálhatja a – sokszor autoriter tendenciákat is mutató – populista politikai pártok Európa-szerte tapasztalható erősödését.
A populisták narratíváját erősítheti az is, hogy a kutatás során megkérdezettek kétötöde inkább a nemzeti kormányában bízott, hogy az számára előnyös intézkedéseket hoz, míg az uniós intézményekben alig egyötöd bízott inkább a nemzeti kormánnyal szemben. Még leginkább a spanyolok bíztak inkább a brüsszeli döntéshozókban, mint saját kormányzatukban (31 százalék), de két százalékkal ott is erősebb volt Madrid támogatottsága (33).
Az Unió melletti elkötelezettség még leginkább abban érzékelhető, hogy a válaszadók 56 százaléka gondolta, hogy országa nyert az uniós tagsággal, 48 százalék pedig személyesen is az EU-tagság győztesének érezte magát. Ezzel szemben az uniós tagság kifejezett vesztesének csak 13 százalék érezte magát.
Sőt, egy közös irányítású európai haderő létrehozását is a megkérdezettek szűk többsége támogatta minden országban. Legnagyobb arányban (62 százalék) Romániában, de még a legkisebb arányt mutató Németországban is 52 százalékkal.
Ritka helyzet állt elő az Új gazdasági akciótervvel: a kormány 21 konkrét, számonkérhető ígéretet tett, amelyektől azt várta, hogy idén majd pörgetik a gazdaságot. Most, hogy már látszik, a gazdaság szinte biztosan nem száguld, végignéztük, melyik ígéretből mi valósult meg.
Reagált a főpolgármester arra, hogy távozott Mészáros Lőrinc V-Hídjának vezérigaztója.
Váczi Eszter elmonta: énekesi keresetéből nem nyújthatott volna ilyen lehetőséget a gyerekeinek.
A Blikk úgy tudja, hogy az MTVA jogi osztálya megvizsgálta az esetet, de nem indított belső eljárást, így tehát Knézy megtarthatja az állását.
