Bemutatása idején nemcsak a kritikusok többsége, hanem a mozirajongók is elégedetlenek voltak Jankovics Marcell ma már mesterműnek tekintett Fehérlófia című rajzfilmével.
Vilonya Bianka adatgazdag tanulmányban követi végig az Operaház 1944 októberétől 1946 szeptemberéig tartó időszakát.
A szakmai lektor, Falus András immunológusprofesszor méltatása sokat elmond az angol szerző, Mark Honigsbaum Világjárványok száz esztendeje című magyarul most megjelent könyvéről.
A Magyar Nemzeti Galériában Magyarországon először látható átfogó tárlat a XIX. századi lázadó mozgalom művészetéről.
Kate Winslet újabb színészi arcával ismerkedhetünk meg.
A bánat és a könny mélységeiről és szépségeiről szól Jean Rondeau a Melancholy Grace című albumon.
A fotóművész aktképeivel a szemvillanásnyi érzelmi találkozás alkalmait, „látványérzeteit” igyekszik elcsípni.
Covid-időnkben már nem is számít különösnek, hogy 100. helyett 101. születési évfordulóján mutatják be a Felliniről szóló filmet, ami után új értelmet nyernek az olasz rendező Róma szökőkútjában vagy épp egy porondon játszódó, ikonikus jelenetei.
A pandémiás év ihlette filmes alkotások egyenesen külön szekciót kaptak a május 27-én kezdődő rendezvényen.
Az Oscar-díjra jelölt Benh Zeitlin bámulatos tájon, tehetséges gyerekszínészekkel készített második filmje óda az érintetlen vadon varázsáról és a gyermeki fantázia határtalan teremtőerejéről.
Újságíróként indult, majd fotósként Franciaországban vált híressé Paul Almásy, akinek az életműkiállítását június elejéig tekinthetjük meg Budapesten.
A Szabad kalózközösségek nem kevesebbet állít, mint hogy a kíméletlen tengeri rablók néhány kiválóságától eredeztethetőek azok az eszmék, melyeket aztán a francia forradalom tűzött zászlajára.
A hosszú szünet után új filmmel jelentkező rendező azt az illúziót kínálja, mint mindig: az a fa ér az égig, amelyikről elhisszük.
A déja vu állítólag nem más, mint egy csuklás az emlékezeten. Rényi Ádám harminc kortárs magyar története harminc ilyen csuklás. Bárkivel esett is meg, mintha velünk történt volna.
Félszáz alkotás – féltve őrzött kincs – tekinthető meg Pécsen, szeptember végéig.
A Mesék a zárkából felemelő film, mert bebizonyítja, hogy a kreativitás, az alkotás mindenkié.
Az új zenei korszakot nyitó zenész posztumusz albuma nem kísérletet mutat be, csakis a fényes és komoly élvezetet okozó végeredményt.
A New York Times Magazine megalkotta saját, XXI. századi Dekameronját. Felkért neves írókat, hogy készítsenek vázlatot arról, mi minden jut eszükbe 2020 karanténba szorult világáról.
Benedek Marcell 1918-as Falusi Lipótváros című, máig publikálatlan regényéből is közöl részleteket a Szombat tematikus Lipótváros száma.
A Lengyel Intézet online filmfesztiválján bemutatott filmek főhősei valamilyen vesztes helyzetből küzdötték fel magukat a sikerig, a népszerűségig vagy személyiségük kiteljesítéséig.
