#pszichiátria

„Az embert nézzük, ne az eseményt” – az öngyilkosságok megelőzésével társadalmilag is adósak vagyunk

A pszichiátriai szakmában az öngyilkosság az egyik legnehezebb, legfájdalmasabb kérdés, amivel foglalkozni kell, de össztársadalmi feladat is – erről beszéltek szakemberek az öngyilkosság megelőzésének világnapja alkalmából. Habár a számok alapján valóban történtek pozitív fejlemények az elmúlt évtizedekben, a hazai tendenciából két törés is kiolvasható, és az ellátórendszer súlyos problémákkal küzd. A legerősebb rizikófaktorok mellett arról is fontos tudnunk, hogyan beszéljünk erről a témáról kegyelettel, mégis edukatívan a nyilvánosságban, a máig jellemző stigmatizációnak ugyanis pusztító ereje van.





Ez már nem csak hangulatingadozás: mivel járnak a bipoláris zavar mániás és depressziós időszakai?

A bipoláris zavarban szenvedő betegek nagy részénél hosszú tünetmentes időszakokat lehet elérni a megfelelő terápiával, de már diagnosztizálni is nehéz ezt a betegséget. Mi köze van ennek a betegségnek a kreativitáshoz, és hogyan segít a szűrésben egy Hemingway-novella? Milyen úttörő módszerrel mutatják ki az öngyilkosság kockázatát Pécsen? Dr. Tényi Tamással, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának igazgatójával beszélgettünk a bipoláris zavarról, amely több százezer embert érint itthon.







Húsz év alatt megduplázódott az antidepresszánsok fogyasztása Magyarországon, de sokan feleslegesen szedik

Miközben Magyarországon még mindig viszonylag kevés antidepresszáns fogy, és más országok elhúzni látszanak a statisztikában, az adat csalóka, hiszen ha valaki nem jut ellátáshoz, nem kerül be a statisztikába. Az öngyilkosságok és a sürgős ellátást igénylő gyermekpszichiátriai zavarok aránya a Covid idején megugrott, és bár azóta csökkent, még mindig magasabb, mint a járvány előtti időkben.



Bertrand Piccard környezetvédő: „Találkoznék Orbán Viktorral, elmagyaráznám a megújulók előnyeit"

„A szuverenista, nacionalista kormányoknak felesleges ökológiáról beszélni, nem érinti meg őket. Ezzel szemben az energetikai önellátás, a gazdasági fejlődés már jó hívószavak lehetnek", mondja az 1958-ban Lausanne-ban született felfedező, aki szerint „nem a karbonsemlegesség fogja megváltani a világot a klímakatasztrófától, hanem a modernizáció". Az interjúban szóba kerül az emberi psziché és „egy jobb, boldogabb társadalom" jövőképe is. HVG-portré.