A közösségi oldalajkon terjedő idézetes képek egyik legsűrűbb mondatai kezdődnek úgy, hogy élvezzük ki a pillanatot. Sokan már ezt üres frázisnak gondolják, pedig a pszichológusok szerint sem az.
Valószínűleg törvényes volt, de etikai kérdéseket mindenképpen felvet az a kísérlet, amelyikben egy jelentős felhasználói kör érzelmeit manipulálta a Facebook.
Nem fog soha kihalni a kézírás, de ahogy a világ, úgy az írásképünk is változik. Ma egyre rondábban és rossz helyesírással írunk, de a grafológusok egyre több mindent meg tudnak állapítani az írás „elkövetőjéről”.
Ha észérvekkel igazolható, szinte bármilyen állat húsát megesszük – derült ki egy kanadai kutatásból.
Hipnotizáltak minket. Pontos eligazítást kaphattunk a sikeres manipuláció pszichológiai alapjairól. És megtanultunk, hogy nagyon kell vigyázni a fejünkre. Nem, most nem a választásokról lesz szó. Láthatatlan álarcok címen rendezték meg a Pszinapszist.
A legmakacsabb tévhiteink egyike, hogy a karácsonyi ünnepekkor megugrik az öngyilkosok száma. A média évről évre feleleveníti ezt a mítoszt, holott az adatok soha nem támasztották alá, sőt az ellenkezőjét bizonyítják: az ünnepek feldobják az embereket, visszaesik az öngyilkosságok száma. Magyarországon egyébként is hosszú ideje javulnak a statisztikák, bizonyítottan nem vagyunk öngyilkos nemzet, még ha nemzetközi összehasonlításban továbbra sem állunk jól. Viszont a szomorú jelenséget számos rejtély lengi körül.
Hétéves korig a gyermekek 65 százalékának van jelen egy képzeletbeli szereplő az életében. Hogyan reagáljon a szülő, ha a gyermeke egy láthatatlan baráttal éli mindennapjait? Kádár Annamária pszichológus, akinek kutatási területe többek között a mesepszichológia, az érzelmi intelligencia.
Zavart, frusztrált felnőttek, csalódott gyerekek, utálkozó rokonok - a hagyományos, és a reklámok által felerősített idillikus karácsonykép nem mindig hasonlít a valódi ünnepekre, a hétköznapokban is rosszul működő családok és a magányosok számára kifejezetten rossz élmény lehet. Az ilyentájt megugró öngyilkos-arány viszont csak legenda.
Napok óta azon háborog a közvélemény, miért csak egyetlen ember segített a Blaha Lujza térnél lezuhant férfinek, miközben többtucatnyian csak bámészkodtak. Előkerült egy felmérés, amelyben a megkérdezettek abszolút többsége állította, hogy még egy vadidegen, súlyos sérültnek is azonnal segítene, de a szakemberek szerint kódolva van, hogy tömegben inkább „kilépünk” a szituációból, majd „felmentő gondolatokat” gyártunk. Egy mentős szerint ugyanakkor nem is baj, ha nem akarunk mindig mindenkit megmenteni.
Csernus Imre Facebook-szerelemmel küzd a feledés ellen, egy csillagász transzba esik, és még azt is megtudhatjuk, hogyan ne neveljünk kicsi szociopatákat. Hétfőn indul az ElőadáSOKK.
A TED-konferencián előadott beszéde után világsztár lett a texasi szociológus, aki azóta Oprah Winfrey talkshow-jában is szerepelt. Életvezetési könyveit elkapkodják, nemrég Bátraké a boldogság címmel magyarul is megjelent legújabb bestsellere. A szégyen, a sebezhetőség tabutémáit közbeszéddé emelő Brené Brownt kérdeztük.
A világon mindenütt jobb érzés adni, mint kapni - erre jutottak egy kanadai tanulmány szerzői 126 ország 234 ezer lakosának megkérdezésével.
Az emberek nagyobb mértékben változnak, mint ők maguk hiszik - derül ki azokból a tanulmányokból, amelyeket tudósok személyiségjegyekről, emberi értékekről és preferenciákról készítettek.
A figyelemhiányos és hiperaktív zavarral élő gyerekek átlagosan 2,5 évvel korábban hagyták abba iskolai tanulmányaikat, és csupán 4 százalékuk szerzett felsőfokú végzettséget, míg a kontrollcsoportban 29 százalék volt ez az arány. Egy nagyszabású kutatás eredményeit összegezték.
Még ma sem tudatosult az emberekben az evészavaros betegségek komolysága, a betegek tagadnak, akárcsak a családtagok, akik hajlamosak egyszerű hisztériaként kezelni az anorexiát. Pedig nemcsak fizikai, de lelki vonzatai is komoly következményekkel járhatnak. Egy fiatal nő mesélt a hvg.hu-nak az anorexia veszélyeiről.
A sajátos nevelési igényű gyerekek szakszolgáltatásai államosítását és összevonását tervezi a kormány. A jövőben egy intézmény alá kerül a pszichológiai segítségnyújtás és a gyógytestnevelés, továbbá a tehetséggondozás. A kormány célja, hogy megszűnjenek a szolgáltatásokban az átfedések, ám ez veszélyeztetheti a dolgozók szakmai önállóságát.
Egyértelmű összefüggés van a gyermekkori pozitív közösségi kötődések és a felnőttkori közérzet között - állapították meg ausztrál kutatók egy hosszú távú tanulmány alapján.
Milyen a helyes időszemlélet? Hogyan kell kezelni az érzelmeinket? Mi kell ahhoz, hogy szeressük magunkat? Hogyan választunk párt? Milyen a helyes kommunikáció? Mitől működik jól egy család? Hogyan egyeztessük össze a munkát és a szabadidőt?
Ausztrál tudósok a mobilhasználat genetikai eredetű befolyásoló tényezőit vizsgálva arra jutottak, hogy az okosabb emberek az átlagnál kevesebbet használják telefonjukat.
