#pszichológia
Mit tehetünk, ha kamasz gyerekünk tüntetésre akar menni?
Gyermekünk személyiségének kialakulásával egyre inkább kitekint a saját világából, és elgondolkodik a társadalomban betöltött szerepéről. Képes elvontabban is látni a jövőjét, és hogy mit tehet a világért. De mit tehet egy szülő, ha gyereke bejelenti, hogy részt vesz egy tüntetésen?
Felturbózódik a szerelemhormon akkor is, ha válságban van a kapcsolatunk
Megvan rá a jó okunk.
Egyszer úgyis kiderül, hogy csaló vagyok
Az emberek 70 százaléka legalább egyszer érezte azt élete során, hogy nem méltó sem a díjakra, amiket valaha kapott, sem a betöltött pozíciójára. Vannak, akik nemcsak egyszer, hanem folyamatosan ezt érzik.
Együnk több brokkolit, és megszabadulunk a traumáktól?
A legújabb genetikai és pszichológiai kutatások egyik legizgalmasabb vetülete, hogy hol kezdődik az én, és meddig hatnak a felmenőinktől ránk hagyományozott tapasztalatok.
Árulkodó, ha sok barátunk van, vagy ha néhány jó
Meglepő módon boldogságunk szempontjából.
Hogyan néz filmet egy pszichológus?
Mit lehet tanulni emberismeretről, kapcsolati dinamikákról, a krízisek lélektanáról a sorozatokból? Hogyan válhat a filmnézés szórakozásból tudatos önfejlesztéssé? Ezekre a kérdésekre is választ ad a HVG Extra Pszichológia magazin új videósorozata, amelyben Kapitány-Fövény Máté elemez filmeket.
Hasonlítsuk össze, mit hagytak ránk a felmenőink
Minden családnak más az értékrendje, hitvallása, története.
Az ember magát próbálja minél inkább megérteni
Erősen tartó, sűrű szövésű kötelék kontra puzzle-szerű töredezettség – a családi múlt valamilyen formában, előbb vagy utóbb mindenkinek az életében „megjelenik”. Hogy mennyire különböző irányokba vihet, erről is mesél Závada Pál író és fia, Závada Péter költő, drámaíró.
Mit tehetünk, ha kamasz gyerekünk nem akar iskolába menni?
Minden kamasszal előfordul, hogy nem akar iskolába menni. Ilyenkor valóságos hatalmi játszma alakulhat ki, ami ellentmondásos érzésekhez vezet – különösen, ha munkába kell mennünk. Derítsük ki együtt az okokat.
„Kétségbeejtő, hogy még mindig ott tart a magyar társadalom, hogy embereket különböztet meg”
Bár mindennapjaik eddig is kiközösítéssel, szóbeli és néha fizikai bántalmazással teltek, az utóbbi 1-2 évben a szokásosnál is több nehézséggel kell szembenézniük az LMBTQ-fiataloknak. Ők azok, akik a saját bőrükön érzik a változásokat, legyen szó a jogi nemváltoztatást megtiltó 33-as paragrafusról, vagy a tegnap elfogadott melegellenes törvényről. Úgy érzik, ha utóbbit átültetik a gyakorlatba, a kiskamaszok még inkább tabunak fogják érezni saját szexualitásukat, aminek következményeit megjósolni sem lehet.
Jobb sorsot akarunk, mint az őseink? Javíthatunk az életregényünkön
Tudjunk meg minél többet a felmenőinkről, próbáljuk megérteni az életútjukat, hogy ne egy hiányokkal teli családtörténetet adjunk tovább, hanem egy élő, gazdag szövetet, ami által a személyes történetünk is gazdagabbá válik – hangzott el a legutóbbi virtuális HVG Extra Pszichológia Szalon estjén június 8-án, amelynek témája a transzgenerációs hatás volt.
Mit tehetünk, ha kamasz gyerekünk cikinek tart minket?
A gyerekkorból a felnőttkorba való átmenet velejárója, ha egy kamasz cikinek gondolja a szüleit. Legjobb, ha ezt nem tekintjük személyes kritikának, csupán egy elkerülhetetlen fázisnak.
Agyunk e tulajdonságától is függ a boldogságunk
Amikor új szokásokra, sőt új szemléletmódra vágyunk, hogy az életünk megváltozzon, fontos tudnunk, hogy az agyunk a segítségünkre van – bár néha épp az ellenkezője látszik. A titok e becses szervünk neuroplaszticitásában rejlik.
Csekély nagylelkűség is boldogabbá tesz
Az ember alapvetően jó – ez a kutatás is erősíti ezt az elképzelést.
Az őseink szenvedése bennünk is tovább élhet
„Semmi nincs lelkileg erőteljesebb hatással a gyermekre, mint a szülők meg nem élt élete” – idézi Carl Gustav Jung tanulságos mondatát a Transzgenerációs történetek – Örökül kapott traumák és feldolgozásuk című kötet, amely különböző terápiás utak mentén vezeti végig az olvasókat azon a kérdésen, miért feltétlenül szükséges szembesülnünk felmenőink sokszor ismeretlen, elhallgatott múltjával annak érdekében, hogy kezünkbe vehessük a saját sorsunkat. Dr. Koltai Mária pszichiáterrel, kiképző pszichoterapeutával, a könyv elméleti bevezetőjének szerzőjével beszélgettünk.
Mit tehetünk, ha kamasz gyerekünk azt kiabálja, hogy gyűlöl minket?
A tinédzsereket gyakrabban ragadják el szélsőséges érzelmek, mint a felnőtteket, és gyakran feketén-fehéren látják a világot. Ráadásul önállóan akarják irányítani az életüket. Ha úgy érzik, akadályozzuk őket, frusztrációjukat gyűlöletként élhetik meg.
Szürke válás, mingliség – újrafogalmazzák, mi az, amikor az ötven pluszosok szakítanak
Hódít a válás az 50 feletti pároknál. Döntés előtt érdemes megismerni néhány újabb keletű szakkifejezést, amely segíthet elemezni és megoldani az évtizedek alatt kialakult helyzetet.
Mindnyájan boldog párkapcsolatra vágyunk, de van, amikor közbeszól a múlt
Gyermekkori tapasztalatainkat akár akarjuk, akár nem, magunkkal visszük a párkapcsolatba, és ezek többnyire észrevétlenül befolyásolják a hozzáállásunkat.